Megközelítés: Észak-Magyarország felől Nyíregyházán át a 41-es, majd 49-es utakon Mátészalka után, illetve Budapestről és az ország más résziről a 4-es úton Debrecen irányából, majd a 471-es útra térve Nyíradony, Nyírbátor, Mátészalkán át.

Horgászat

A szamosi halak mindegyike megtalálható a holtágban is. A hidak környéke főként télen és ősszel számít remek helynek. A csónakos horgászat során érdemes akadókat keresni, valamint a nádas részek előtt a jobb pályákat átfésülni. Erős felszerelés javasolt, de itt is bebizonyosodott, hogy a finom szerelék több halat eredményez.

Túlságosan
kanyargós
volt, ezért is
jutott a
folyamsza-
bályozás sorsára a múlt században a Szamos Cégénydányád és Tunyogmatolcs közötti szakasza. Átvágták az ágat és egy nyílegyenes medret ástak a két település között.
Azóta már csak a Holt-Szamos állóvize mossa az öt érintett település - Ököritófülpös, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, és Tunyogmatolcs - partját. A holtág tározó szerepet tölt be, és 180 hektárnyi területen tölti ki a víz a medrét.
A területtől délre található Ecsedi láp lecsapolásában is szerep jutott a Holt-Szamosnak, mivel a lápot behálózó és annak vízét elvezető csatornák végállomását jelenti, de mindemellett természetesen bevíztározóként is működik.
A holtág az összes olyan tulajdonságot magán viseli, amit egy valamikori folyómeder magán viselhet. Rendkívül kanyargós, de mivel mára már nem koptatja erős sodrás a partokat, a nád és a sás is, azaz a lassú és állóvizek növényei is megtalálhatók a partján. Helyenként meglehetősen beépült a víz melletti szegélyzóna, de így is számtalan szabad partszakasz kínálkozik, hogy a csónakos horgászati lehetőségeket ne is említsük.
Összesen három hídon juthatunk át a túlpartra, szabályosan elosztva a holtág teljes hosszában, hiszen a két végén és a közepén egyaránt vezet út keresztül a víz felett.
Meglehetősen mély, tekintettel arra, hogy a két méter csak átlagosnak tekinthető, melyet a nádi sekélyesek mellett a hirtelen mélyülő sok gödör teszi ki.