1980-as évek végén a Hársas-patak felduzzasztásával létrehozott völgyzárógátas árvíztározó. A Hársas-tó az Őrségi Nemzeti Park része. A Hársas-tó létesítésekor az elárasztásra szánt völgy jelentős részéhez nem nyúltak hozzá. Ezért a felső, tehát a déli, befolyó környéki területtől számítva körülbelül a tó kétharmada szinte megtartotta az eredeti meder, azaz domborzati jellemzőket, és persze az akadókat, tuskókat, gyökereket is. Nagy munkát az északi részen a nyugati parton végeztek csak: agyagig legyalulták. Az út felőli (folyásirány szerinti jobb) parthoz viszont egyáltalán nem nyúltak. A befolyó környéke, köszönhetően az adottságainak kiváló ivóhelynek minősített terület. Ezen a részen 100 méter hosszan egész évben tilos a horgászat természetvédelmi és halvédelmi okokból! A tavon szabad strandot is kialakítottak, melynek köszönhetően nyáron családos horgászturizmus a jellemző. A befolyó és a strand előtti terület sekélynek mondható és a nyílt vízen is találhatunk sekélyes részeket. Ennek oka, hogy kisebb zátonyszerű képződmények maradtak a vízben, melyek egyébként a strand előtti kisvízzel egyetemben, igen jó helyek a tavaszi, nyári időszakokban. A gátnál találhatunk öt-hét méteres vízmélységeket. Horgászok elmondása alapján, télen különösen jó horgászhelynek tartják számon a Hársas tavat, ekkor lékről csuka és keszeg zsákmányolható sikeresen. A tó környéke kedvelt kirándulóhely. A tó mellett sátorozási lehetőség van.