Megközelítés: A 8-as útról (Bp. felől) Ajkán keresztül menve nyugat felé hagyjuk el a várost és Kolontár-Devecser irányába haladunk. A város peremén egy nagy bal kanyart, egy jobb követ, majd a jobbra látható a zagytároló kopár oldala mellett visz az út. Kb. 800 méter után a balra látható keresztútra kanyarodva (amit Devecser felől is elérhetünk, de akkor jobbra látjuk) áthaladunk egy vasúti átjárón, s egy-két kanyar után egy bekötőúton jobbra fordulva az egyenes út végén érjük el a tavakat. Ha ott is jobbra tartunk, akkor jutunk a tanyához.
GPS: LatLng 47.071831, 17.518567
A közel 50 éves tározóegyüttes egy kisebb felső, és egy nagyobb, mélyebb alsó tóból áll, melyeket létrejöttük óta az egyesület kezel. Intenzíven telepített, kapitális halakkal, kiváló (karsztvíz) vízminőséggel! Rendezett, szép környezet, jól megközelíthető. Rendszeres versenyek helyszíne (országos harcsafogó, feederes, ragadozóhalas);
A Halimbai bánya folyamatosan friss vízzel látja el a közeli patakot. Ezt a patakot duzzasztották fel két gáttal - egyik a mai köztes gát, másik a völgyzáró gát - még 67-ben, így hozva létre a két, egymásra épülő iparvíztározót, melyek, mint ármantasítő objektumok is működtek. A tározókban felhalmozott vízet a timföldgyár hasznosítja.
Maga a vízterület rendkívül érdekes. Az alsó, azaz a második tározóba egy fenékről felfelé törő buzgárként jut a víz az első tóból, közvetlenül az elválasztó gát tövében. Itt a vízmélység 2 méter körlüli. A nagyobb - tehát a második - tó völgyzáró gátja előtt a víz nyolc métert is meghaladhatja.
A víz tiszta, a fenék nem iszapos, sőt viszonylag kemény - kavicsos altalajjal. Ezt alátámasztja a víz saját, remek süllőszaporulata, hiszen mint tudott ez a ragadozó nem csak a szennyezetlen vízeket szereti, hanem a keményebb mederrészeket is.
Ragadozók előnyben
Ritka az a víz hazánkban, amiről el lehet mondani, hogy a ponty-állománya
visszaszorulóban van. Itt ez a folyamat tapasztalható, melynek talán
magyarázata a telepítés és a rengeteg kifogott hal közötti aránytalanság,
annak ellenére, hogy szépen kerül a vizekbe ponty is.
Nem szabad azonban megállni ennél a kérdésnél, hiszen egyrészt azért
lehet még potykát fogni, másrészt vannak még további halak is a vízben.
Például az amurok, a sok keszeg és ezüstkárász, hogy a békéshalakat
nézzük. Ragadozó halból pedig egyaránt említhetőek a süllők, csukák
és harcsák, de a kevésbé horgászott balinok, vagy domolykók is. Egzotikumként
pedig elcsíphetünk, egy-egy régebbi telepítésből származó öreg compót,
vagy busát.
Csónak és part
Ne feledjük, hogy egy nagy felületű széles vízen az igazán eredményes
horgászatot a csónakos
keresgélés jelentheti. Ez elsősorban a harcsákra
igaz. Aki nagybajszút szeretne fogni, többre juthat
ha csónakból próbálkozik, de még ez sem lehet biztos siker. A harcsákat
megtalálni, nem könnyű feladat, érdemes a helybéliektől érdeklődni
ezügyben.
A másik két keresett ragadozót tekintve, igen szép fogásokról halhatunk:
volt aki mázsa feletti süllőzsákmánnyal dicsekedhetett egy évben.
Ha
ennyit nem is, de jópár tüskéshátút kiszedhetünk - leginkább az akadókat,
tartásokat meghorgászva, szinén csónakból. S ha már vízen vagyunk
ne szalasszuk el az eredeti patakmedret sem feltérképezni, illetve
megvallatni, hiszen ott bújhat meg a süllők zöme. A keresztgátról
is eredményesek lehetünk, de itt csak műcsalit használhatunk, természetes
csalit nem - itt a buzgár környéke adhat süllőt. Csukát a partok mellett
kereshetünk, rablása elárulja leshelyét, azt becserkészve, vagy műcsalival,
vagy úszós készségen felkínált élő kishallal nagy valószínűséggel
elcsíphetjük a ragadozót.
A békéshalak horgászai a szokásos módszereket vethetik be, itt nem
igazán van szükség nagy különlegességekre, elegendő egy jó helyválasztás.
Ha a ponty esetleg nem is jön be, keszeg és kárász zsákmány biztosan
adódik, de az amurokat se feledjük el.
