Kiskunsági-öntöző-főcsatorna

   
Kezelő: BÁCSHOSZ







Megközelítés: A víz az 51-es útról (Tass, Szalkszentmárton, Újsolt felől), az 52-es útról (Solt-Kecskemét vonalról), valamint az 53-mas útról (Akasztó felől) egyaránt elérhető.
A csatorna partján földút vezet, néha mindkét oldalon. Minősége nagyban függ az időjárástól.

 

Víztípus: öntözőcsatrona
Terület (ha): 303, (50km hosszú, átl. 60m széles)
Átlagmélység (m): 1-3
Fenékviszonyok: változó, általában vékony iszap; a beszűkülő, sebesebb részeken kemény
Akadók: kevés akadó
Növényzet: több helyen hínár, végig nádas, sás
   
Halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszegfélék, ezüst kárász, kárász, törpeharcsa, sügér
Rekordok (kg): ponty>10, amur>20, csuka 12
Telepítések: tavasztól-télig,
tenyész ponty: kéthetente;
(2004-ben: össz: kb. 600q),
(csuka, süllő, dunai vadponty, dunai ponty, ponty, keszeg, compó, kárász)
   
Szabályok: fajlagos tilalom általánosan nincs;
harcsa méretkorlátozás nincs;
amur méretkorlátozás: 50cm! (1db/nap!);
műtárgyaknál 50m-es körzeten belül horgászni tilos;
a kapcsolódó Burjáni-csatrona (a homoki-hídtól 1km-re ágazik ki és kb. 9km hosszan a kunszentmiklósi szivattyúházig tart): kíméleti terület, 01.01.-06.15. teljes horgászati tilalom!;
a DVCS-Kelemenszéki tápcsatorna kiágazásától lefelé a Kunsági keleti partján az 55.000fkm-is egész évben tilos a horgászat!;
egyebekben az OHR irányadó
Horgászidőszak: 0-24h
Fogható mennyiség: 5 (3+2) + 10kg egyéb
Csónakhasználat: nincs
   
Jegyárak (Ft): 2400/1200; éves 18000/9000; tagságilap nélküli napi: 4700
Jegyváltás: Szinte valamennyi csatorna menti horgászboltban - részletek a weben: www.fischinfo.com/bacshosz;
Budapesten többek között: Délpesti HE, Helsinki út 9.; Nagydunai HE Galamb u. 3., Peremvárosi HE Baross u. 12., Nagybudapesti HE Lágymányosi u. 14.; Molnár-sziget HE Táncsics M. u. 60.
   

Info:

BÁCSHOSZ, Kecskemét, Batthyány u. 19., tel: 76/481893, 76/328105 Juhász János 70/9461946


A Kiskunsági-öntöző főcsatorna a huszadik század hatvas, hetvenes éveiben épült. A hajdan volt mocsaras, később labilis vízellátottságú Duna menti terület mezőgazdasági céljait hivatott kiszolgálni. Mintegy ötven kilométeren át kacskaringózik a Ráckevei-Dunából való indulási hely Tass, és a Duna-völgyi-csatornába való érkezés helye, azaz Akasztó között. E kanyargás miatt ragadt rá a Kígyós név is, de még sokféleképpen illetik.
Rengeteg horgászhelyet kínál, szinte teljes hosszában, és igen változatos is egyúttal. Négy helyen szabályozza zsilip a víz áramlását: a Tassnál a csatronát indító zsilip, majd a Borbély, más néven Homoki-zsilip, utána a Halastói-zsilip, végül az akaszói DVCS-zsilip(ek), melyek a sebes folyású DVCS-vel kötik össze, tualjdonképpen két helyen is: Akasztótól keletre egy keskeny csatorna segítségével, és nyugatra a kiszélesedett kunos végső szakaszának legalsó határán.
Jó, és látogatott horgászhelyeknek számít a zsilipek környéke is, de a úgymond hagyományos, unalmasnak tűnő csatornai szakaszok is felkapottak. Nagy általánosságban azt lehetne mondani, hogy szélessebb részein szinte mindig találhatunk sekély és mély részeket egymáshoz viszonylag közel, és itt a partszegélyt is gazdagabban borítja be a növényzet. Akasztó feletti részét 2002-ben kotorták, majd újratelepítették. Itt szigetek, földnyelvek is színesítik a képet.

 

 

 

 

 

 



© Minden jog fenntartva :: e-mail info@vizek.hu :: tel +36 20 3315715 / +36 72 498 606 :: Utoljára módosítva 2007-03-25