Kurca (a szentesi Berki-zsilip-től a Ludaséri-csat. torkolatáig)

   
Kezelő: Szegvári HE


A Kurca torkolata

Megközelítés: M5/5-ös út felől - Kiskunfélegyháza 451-es út - Csongrád - Szentes - utána Szegvár jobbra, vagy a 45-ös út felől.

Szentes felől a 451-es út hídja után jobbra Berek felé letérve érhető el a zsilip, a szakasz felső határa, míg alsó határát a Szegvár-Mindszent útata keresztező csatorna torkolatánál találjuk az úttól nyugat felé. A folyó Szegvár belterületén is elérhető.

 

Belvízrendszer

A belvízrendszer területe a Tisza és a Hármas-Körös bal partján Tisza völgy déli részén fekszik. A múlt századi folyószabályozásig a vidék nagy része valóságos árterület volt, melyet az elhagyott ősi folyómedrek és erek ( Veker - ér, Mágocs - ér, Ludas - ér, Tőke - ér ) hálóztak be, ezek az erek "élőn" kapcsolódtak a Hármas-Köröshöz és a Tiszához.

A lefolyástalan területeken kiterjedt mocsarak és nedves rétek terültek el, melyek a manapság ritka és veszélyeztetett élőlényeknek adtak életteret. Ezek a szabályozás után rövid idő alatt megszűntek és az életteret nem biztosítván tovább az ilyen körülményeket igénylő élőlények eltűntek.

A vízgyűjtő terület

A teljes vízgyűjtő terület nagysága, mint már említettem, 1135,3 km2, ebből 853,4 km2 mélyártéri rész és 281,6 km2 fennsíki rész. A belvízrendszer területe hét belvízöblözetre oszlik, úgymint: Ludaséri, Kórógyéri, Kéktói, Mágocséri, Vekeréri, Alsóréti, Kurcai.

Víztípus: folyó
Terület (ha) 11,2
Átlagmélység (m): 1,5
Fenékviszonyok: változó, kemény és iszapos részek
Akadók: néhol hínár
Növényzet: sás-nád, vízben hínár
   
Halak: ponty, csuka, amur, süllő, harcsa, balin, compó, keszegfélék
Rekordok (kg): ponty 11,5, amur 19,7, csuka 15, süllő 3
Telepítések: tavasz, ősz (58+40q)
   
Szabályok: OHR
Horgászidőszak: OHR (0-24h)
Fogható mennyiség: OHR (3+2 nemes +10kg egyéb)
Csónakhasználat: előzetes egyeztetéssel lehetséges (behordásra gumicsónak nem használható!)
   
Jegyárak:

napi: 1000

éves: 6000

Jegyváltás: Szegvár, Főtér Horgászbolt; ill. alkalmilag: Tóth Péter 06/30 359 2589
   
Info: Tóth Péter 06/30 359 2589


Az egyesület kezelésében áll még a Kórógy-ér, melyre ugyancsak érvényes a területi jegy, valamint a város területén belül lévő, csak tagok számára horgászható Kórógy-tó is.

A Kurca 2006-ban kiadós telepítést kapott körösi nyurga pontyokból, kiemelkedő a csuka állománya, és jó amurokat is rejt. Sok a kárász, melyet szinte bármikor foghat a vendéghorgász, de előfordul benne a compó is.

 

Történet

A Kurcáról az első oklevél 1075-ben I. Géza királyunktól maradt fenn, amikor a Szent Benedekrendi barátoknak adományozta a Curicea folyót, amely a mi Kurca folyónk is egyben. Az a szó, hogy Curicea a szláv kűrica szóhoz igen hasonlatos, mely ezen nyelvcsaládban jércét, tyúkot jelent. A Keleti szlávoktól lakott területen hat folyót hívnak Kuriciának.
A fent említett oklevélben I.Géza a Kurca vámját garamszentbenedeki apátságnak adta. (Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza)

Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei című könyvében a következőket olvashatjuk a Kurca eredetéről, történetéről:

A Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. A folyó élővíz korában Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt:"... a hajókon Szentesről Nagyváradra jártak, onnan, ölfát, sót, gyümölcsöt és más egyebet szállítottak."

A Kurca folyó néveredetéről a Petrák krónika is igen sok helyen és igen sok féle változatban megemlékezik. Szembeötlő, hogy bármelyik változatot is nézzük, ( Pl.: Csák Lajos-féle, Gólya Pál-féle, Polgár István-féle változat) az alapjuk ugyanaz mégpedig a következő:

A Kurca régebben az Amád, vagy Almád nevet viselte, s a Kurca nevet a török időben kapta. Erről egy történet is fennmaradt, mely így szól: Egy töröknek a fia, vagy a felesége belefulladt a Kurcába. A török úszni nem tudván a partról kétségbe esve kiabálta családtagja nevét: - Kurca-Kurca. Ezt a túl parton leselkedő magyarok hallották és a szájhagyományok útján fennmaradt.

Rendeltetés

A Kurca főcsatorna teljes vízgyűjtő területe 1 135,3 km2, melyből az öblözetek főgyűjtői által összegyűjtött vizeket fogadja és gravitációsan vezetheti le a Tisza bal part árvédelmi töltés 52+335 szelvényében lévő Kurca toroki zsilipen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna teljes hossza 39,359 km, mely a Hármas-Körös torkolatától indul és Mindszentig tart.

A befogadó Tisza folyó magas vízállása esetén a vizek elvezetését a Szentesi és Mindszenti szivattyútelepek biztosítják. A telepek összkapacitása 16,1 m3/sec.

A Kurca 0+000 - 39+359 szelvények között 39,359 km hosszban kettős hasznosítású azaz öntözővizet biztosít a térség mezőgazdasági gazdálkodóinak, az 5,0 m3/ sec kapacitású a Felsőkurcai vízkivétel igény szerinti üzemeltetésével.



© Minden jog fenntartva :: e-mail info@vizek.hu :: tel +36 20 3315715 / +36 72 498 606 :: Utoljára módosítva 2006-07-13