- Békás-tó (L. Izvoru Munteleui / Bicaz)
- Gyilkos-tó (L. Rosu)
- L. Oltca Doamnei
- L. Vaduri
A Gyergyói-havasok vízrajza
 A Gyergyói-havasokban eredő patakok
vizei három vízgyűjtő terület irányába igyekeznek. Különösen
érdekes a középső csoportban eredő patakok sugaras irányú
lefutása. A Gyergyói-medencét teljes hosszában a Maros szeli
át. Marosfőtől É-ra, a Fekete-Rez (1538 m) csúcsa alatt látja
meg a napvilágot, 1350 m magasságban. Gyámoltalan erecske,
a folyók középső szakaszára jellemző lassúsággal, ráérősen
kanyarog., de már Remete környékén tekintélyes folyócskává
növekedik, hogy erőt gyűjtve nekirohanjon és áttörje Maroshéviz-Déda
között (Felső Maros-áttörése) a Kelemen-Görgény vulkanikus
vonulatát. Legfontosabb mellékpatakjai: Heveder-, Visszafolyó;
Békény ; Kürücök; Güdüc-, Ditró ; Orotra ; Toplica patak.
A Békény fontosabb mellékpatakjai a felső szakaszon: Hajnal-, Nagy-köves; Balázs
Lőrinc; Kis-György; Nagy-György; Mogyoróspatak. A középső szakaszon veszi fel
a Csanód, Magas-Bükk; Tlárpatakát.
A Borszéki-medence zártsága és aránylag kis területe következtében nagyobb
patakok nem alakultak ki. A medence patakjait a Kis-Beszterce mellékpatakja,
a Nagy-Borpatak gyűjti össze. A Kis-Beszterce a Békási víztározó felső végénél
ömlik az Aranyos-Besztercébe.
A medencét nemcsak felszínalaktani szempontból, de vízhálózatát tekintve is
két részre lehet osztani. A D-i rész jelentős patakjai: Kis-Bor-, Bor-, Málnás-
is a Nyíres patak. A felső rész patakjai: Hanzker-, Nádas; Fokhagymás-patak.
Borszék hírnevét elsősorban ásványvízforrásainak köszönheti, ahol több mint
húsz természetes ásványvízforrás tör fel. Összetételük szerint lehetnek: bikarbonátosak,
meszesek, magnéziumosak, sósak, hipotóniásak, alacsony vastartalommal. Gyógyító
hatással van az emésztőrendszer megbetegedéseire, valamint a periferikus érrendszerre.
A Csíki-havasok vízrajza
A hegység
a Szeret (Siret) és Olt vízgyűjtő területéhez tartozik. A
Szeret vízrendszerének legfontosabbjai a Kis-Beszterce, Békás
és Tatros. A Kis-Beszterce 69 km hosszú, 1350 m-en ered a
Kelemen-havasokban. Az Aranyos-Beszterce és a Békás-tó közvetítésével
érkezik a Szeretbe. A Nagyhagymást érintő mellékvizei a Puma-
(19 km) és Péntek-patak (8 km). A Putna jobb oldali mellékágai
a Nagyhagymásból erednek. Ezek a Sötét-Putna- (8,5 km), Fügés-
(4 km), Somlyó- (6,5 km), Nagy Barát- (4 km) és Balázs-patakok
(4,5 km).
A Csalhó-hegység vízrajza
 A Csalhó vízhálózata teljes mértékben a Beszterce, s ezáltal
a Szeret vízgyűjtőjéhez tartozik. A K-i oldal vízfolyásai a
Besztercén kialakított Békás-tó mellékvizei. A D-i és DNy-i
patakokat a Békás, az ÉNy-iakat a Kis-Beszterce továbbítja
a Beszterce felé. Forrásaik 1000-1300 m-en, a konglomerátumrétegek
lábainál törnek a felszínre. A meredeken és lépcsősen kiugró
felszínről vízesések formájában bukdácsolnak alá. A legszebb
és legimpozánsabb közülük a Rarpturi -patak felső szakaszán
levő Dörgő-vízesés (Duroitoarea). Kétlépcsős, 30 m magas. De
a Nagy-Bisztra és a Stanile szorosaiban is szép vízesések láthatók.
 Északon a Kis-Beszterce jobb oldali mellékága, a Péntek-patak
(8 km hosszú), a Nagyhagymás és a Csalhó határvonalán. A Tábla,
Társoaia és Boistea hegylábak Ny-i lejtőit csapolja le. Az
ÉK-i oldalon jelentősek a Schit-, Tiflic-, Izvorul Alb- és
Izvorul Muntelui-patakok. Mindannyian a Békás-tóba ömlenek.
A Schit az Obcina Lacurilor-hegyháton ered (13 km hosszú) és
Csalhó falunál torkollik a Békás-tóba. Forráságai a Slatina-,
Ruptvri- is Martin-patakok.
Az Izvorul Muntelui -patak 13 km hosszú. A Ghedeonului-szakadékban
ered, a gátnál ömlik a Békás-tóba. A D-i oldal legjelentősebb
patakja a 8 km hosszú Neagra. A Buda-torony és Varatec-csúcs
alatt ered, a Békásba ömlik. A DNy-i részen, a Nagyhagymás-Csalhó
határát képező Zsedán-patak (4 km) a Nagy-Aklos Ny-i hegylábai
alatt ered, és a Békást táplálja.
Tarkő-hegység
|
|
