Úz-völgyi-tó                  
                                           
                                         
Belci-tó
             
                           
                                           
                                           
 
Szent-Anna-tó
                                       
                                           
                                           
                                           
                                           
                                           
                                           
                                           
 

  1. Szent-Anna-tó
  2. Úz-völgyi-tó
  3. Belci-tó

A Hargita vízrajza

Keleti oldalán meredek, néhol szakadékos, de mégis könnyen járható patakvölgyeket találunk. A csíki hegylábi falvak mindegyikéből az Oltot jobbról tápláló patakok mentén, mint a: Mitács (Újtusnád), Aszó (Csekefalva), Nagyos (Csíkszentkirály), Vár (Csicsó), Madaras (Csíkmadaras) vagy a karcfalvi Lok 4-5 órás (14-16 km) gyaloglással elérhető a Hargita gerince.
A Ny-i oldal uralkodó felszínformáit, a hosszú hegylábakat a Hargitafennsíkba a Sikaszó-, Fenyvéd-, Nagy- és Kis-Homoród-, a Vargyas-, Korcnos-, Barót-patakok és mellékágaik vágták be. A Sikaszó és Fenyéd vize a Nagy-Küküllő (Zetelaka, Udvarhely) közvetítésével a Maros vízrendszeréhez tartozik. A többi a két Homoród (Homoródfürdő, Vlahica, Lövéte, Almás, Szt. Márton stb.) közvetítésével vagy közvetlen az Oltba ömlik.
A Hargita igen bő vizű hegység. A túrákra nem kell az ivóvizet hátizsákban cipelni. Lépten-nyomon találkozhatunk édes- és borvízforrásokkal. Természetes tavai csak a geológiai múltban tehettek, egy-egy kráter tölcsérében, amelyeknek nyomai az elmocsarasodott Ördögtóban (Osztoros) és Lorcsban (Nagykő-Bükke) figyelhetők meg.
Egyetlen mesterséges tava a Zetelaki-víztározó a Nagy-Küküllőn, ahonnan Szt. Udvarhely vízellátását biztosítják. Nagy vízesések nem fordulnak elő a hegységben, de a Nagy-Madarasi-patak egyik jobb oldali ágán, a Szökő-patakon nagyon sok kis vízesés alakult ki. Innen a patak neve is.
A Hargita-hegységet rengeteg szénsavas ásványvízforrása teszi különlegessé. Gerincén a két helyiérdekű hegyi üdülőtelep, a Szentimrei Büdös és Hargitafürdő, a borvizek és mofetták dús feltöréseinek köszönheti létét. De borvízforrások találhatók az Ördög-tó mellett, a karcfalvi Lok-patakban és Madicsafürdőn, Csíkmadarason és a Nagy-Madarasi-patak völgyében vagy közvetlen a fő gerincösvény mellett a Fertő-nyeregben. Lejjebb a csíki oldalon, a dánfalvi Decgásfürdő, majd Csíkszereda Ny-i és D-i pereme következik (Zsögödfürdő, Szeredai fürdő). Csíkszentkirályon a borvizek mind a Hargita felőli oldalon (az Olt jobb terasza) vannak. A faluban három borvízpalackozó üzemel. De ehhez az oldalhoz tartoznak Csatószeg és Csíkverebes borvizes rétjei is, a tusnádfürdői Bánya-patak forrásaival együtt.
A hegység DNy-i végződéseinél, a Nagy-Murgó-hegy alatt Uzonkafürdő borvizei bukkannak fel. Nem kevésbé gazdag a Ny-i oldal, Szentegyházasfalu (Vlahica) határa és a Vargyas-patak mente szintén a borvizek eldorádója.

A Csíki-havasok vízrajza

A hegység a Szeret (Siret) és Olt vízgyűjtő területéhez tartozik. A Szeret vízrendszerének legfontosabbjai a Kis-Beszterce, Békás és Tatros. A Kis-Beszterce 69 km hosszú, 1350 m-en ered a Kelemen-havasokban. Az Aranyos-Beszterce és a Békás-tó közvetítésével érkezik a Szeretbe. A Nagyhagymást érintő mellékvizei a Puma- (19 km) és Péntek-patak (8 km). A Putna jobb oldali mellékágai a Nagyhagymásból erednek. Ezek a Sötét-Putna- (8,5 km), Fügés- (4 km), Somlyó- (6,5 km), Nagy Barát- (4 km) és Balázs-patakok (4,5 km).

Nemere-hg.

 

 

© Minden jog fenntartva :: e-mail info@vizek.hu :: tel +36 20 3315715 / +36 72 498 606 :: Utoljára módosítva 2006-07-07