1. Cserna-tó (L. Cerna, L. Iovanul)
2. Trei Ape-tó (L. Trei-Ape)
3. Valea Mare-tó (L. Valea Mare)
4. L. Breazova
5. L. Valiug
6. L. Buhui

Az Aninai-hg vízrajza

Az Aninai-hegység összes vize a Temes, Krassó és Néra közvetítésével a Dunát táplálja. A Szemenik hegységben eredő Pogányos (Pogánis) patak (forrásága a Toplica) a Kis Macskás csúcs (794 m) alatt ered, É-ról kerüli meg a hegységet, felvéve balról a Tó- (Táu-), Igaz- (Igazu-) és Hosszú- (Lunga-) patakokat. Messze, a bánáti síkságon, Temesújlaknál (Uliac) ömlik a Temesbe.

Az Almás-hegység vízrajza

A Dunáról kiegészítésképpen megemlítjük, hogy az Ómoldva és Turnu Severin közötti 120 km-es szakaszon medrének szélessége igen változó. A Grebeni-hegylábnál 2000 m-re szélesedik ki (Turnu Severintől 80 km-re felfelé), míg a Kazán-szoros függőleges sziklafalai 170 m-re préselik össze a folyót.
Ezen a vidéken magától értetődő, hogy közvetve vagy a Cserna és a Néra közvetítésével minden csepp folyóvíz a Dunát gazdagítja. A hömpölygő folyam bal oldali mellékvizei az Almás-hegységből tekervényes, sokszor meredek völgyeken ereszkednek alá. A Lubkó és Orsova közötti szakasz fontosabb patakjai: Orevica, Toronica, Berzászka, Ilova, Poloseva, Sztrenyica, Juc, Ponikova, Mrakónia, Mala és Jeselnyica.
Az Almás-medencén áthaladó Néra bal oldalról fogadja magába a Putna; Rudária; Bánya- és Sopot patakokat. A Csernába jobbról beömlő patakok a Szverdin, Járdásica és Szaszkersica.
A hegység vízhálózata sok helyen mészkőszurdokokat alakított ki, amelyeket nehéz megközelíteni és felfedezni, mivel a gazdag erdőtakaró elrejti őket. A legismertebbek a Rudária Berzászka (vagy Nagy-Patak), Sirina és Putna szurdokai. Természetes tavak nem képződtek a hegységben, viszont Orsova alatt található a Duna legnagyobb vízi erőművének duzzasztott tava, román-jugoszláv közös építkezés eredménye.

Szörényi-érchegység (É, D)

Godján

Vulcan