A mészköves (karszt)
területek völgyeinek felső szakaszai általában szárazak,
néha még a középszakaszok is. Az egyébként bőséges csapadék
- első akadálya lévén a Tisza-síkság felől érkező nedves
légtömegeknek, melyek itt és a Bihar-hegység magasabb oldalain
csapódnak le először - vizei a felszín alatti mészkőrepedésekben
(barlangrendszerekben) folynak és gyűlnek össze, hogy majd
a völgyek alsó szakaszain bővizű karsztforrások formájában
törjenek a felszínre. Több ilyen. karsztforrás közül a rosiai-
(biharrósai) a legnagyobb, ahonnan egy közepesnél bővebb
vizű patak fakad. A Királyerdő patakjait kivétel nélkül a
Sebes- és a Fekete-Körös gyűjti össze. Itt emhtjük meg, hogy
a bővizű Jád völgyének vízhozamát több lépcsőben is áramtermelésre
hasznosítják, egy nagy esésű és három alföldi jellegű erőmű
segítségével.
A Bihar-hegység vízrajza
A NY-i Kárpátok vízhálózata gazdag és karsztos
jellegénél fogva sajátos. Mivel a
Bihar-hegység az első magas É-D-i irányú hegytömb a Pannon-alföld és a Tisza-síkságától
K-re, az uralkodó Ny-K irányú légáramlatok első jelentősebb akadálya. E mozgó
légtömegek páratartalma itt csapódik le először, és ezért a hegység Erdély
egyik legcsapadékosabb tájegysége. A vízfolyások szempontjából a Pádisi-karsztfennsík
a legrendhagyóbb. A felszíni vizeket elnyelik a mészkő rétegek, felszín alatti
repedésekben (néha barlangokban) folytatják az utat, majd arnikor vízzáró (kristályos
palák, agyag stb.) kőzethez érkeznek, ismét a felszínre bukkannak, általában
bővizű karsztforrásokként. Ezért a karsztplatókon nem alakultak ki mélyebb
völgyek, s emiatt a tájékozódás is sokkal nehezebb a kisebb-nagyobb töbrök
és katlanok között. A Bihar-hegység bő vízkészletének magyarázata, hogy több
jelentös folyónak itt van a forrásvidéke: a Sebes-Körös jád-völgyi ágának,
a Meleg-Szamosnak, az Aranyosnak, a Köves- és Fekete-Körösnek. A Pádiszóna
legnagyobb karsztforrása a Gerlbina-kitörés és leglátványosabb víznyelője a
Csodavár.
A Vigyázó-hegység (M. Vládeasa)
vízrajza
Vízálózata - a Bihar-hegységéhez képest
- szabályosnak mondható, mivel itt nincsenek karsztplatók.
A főbb patakok (a Jád-, a Dregán- és a Sebes-) általánosan
D-É irányúak, és mind a Sebes-Körösbe ömlenek. Míg
a Bihar-hegységben, valamint a Királyerdőben és a Torockói-hegységben
a karsztjelenségek biztosítják a fő látványosságot, mint a
barlangok, sziklaszorosok, hasadékok, addig itt a vízi látványosságoké
az elsőség. Ezen a tájon található a Szigethegység leglátványosabb
vízesése, a bővizű, legyező alakú Rekiceli-vízesés (Cascada
Ráchitele). Turisztikai célpont még az Ördögmalom-vízesés, mely
a Dregánvölgy felső részén található. Több kisebb zuhatag
van még a Jád-völgye mellékágain, valamint a Kis-Sebes patakán.
Más jellegű, szintén nagy élményt nyújtó vízi látványosságok
a hatalmas völgyzárrá gátak mögött felgyűlt, több km hosszú
víztározók, mint amilyen a Jád-völgyében a Lesi-tó, vagy
a még nagyobb Dregán-völgyi Floroiu-víztározó. Ezek
hidroenergetikai létesítmények, sok-sok km hosszú vízelvezető
alagutakkal és föld alá épített áramtermelő turbinákkal.
