Üdvözöljük a Fischinfo honlapján!

A Béga a Ruszka-havasok ÉNy-i oldalából tereli össze a patakokat. Fő ágai a "Bega Luncanilor" és a "Bega Poienilor" (vagyis a Pojéni és a Lunkáni Béga), valamint a Zold (Zolt vagy Gladna) és a Száraz (Sarazu).
A Béga két felső ága Kurtyafalva (Curtea) fölött egyesül. A Pojéni Béga a jobb oldali ág. A Poieni-fennsíkot kerüli meg nagy ívben. A Gailor-csúcs (Vf. Gailor, 1151m) ÉNy-i oldalán ered, érinti Felsőgörbed és Kőfalu településeket (Crivina és Pietroasa). A bal ág, a Lunkáni-Béga hosszabb. Festői, kanyargós, mély völgyet vágott magának a Pádes- és az Albota-csúcsok alatt. A Ruszka-havas legszebb része. Hírnevét a Felső- és Alsóbéga lankaís (Luncanü de Sus közötti) mészkőszurdok barlangjainak köszönheti. Motel is épült a szoros also felénél, a Limán-patak beömlésénél, a tomesdi üveggyár közelében (Motelul Valea lui Liman).
A Béga bal oldali legnagyobb mellékága a Zold (Zolt). A Daia-csúcs (917 m) É-i oldalán ered, Ferdénél tóvá duzzasztották, ahol kemping is épült. A Száraz kis folyó. Barnafalva (Bárna) és Traian Vuia között medre igen kanyargóssá válik, ugyanis a saját üledékeibe kénytelen beásni magát, ahol a felszín lapos, esése kicsi. Így sok víz elszivárog belőle.

Béga
Kezelő:	-	Temesvárnál A Béga a Ruszka-havasok ÉNy-i oldalából tereli össze a patakokat. Fő ágai a "Bega Luncanilor" és a "Bega Poienilor" (vagyis a Pojéni és a Lunkáni Béga), valamint a Zold (Zolt vagy Gladna) és a Száraz (Sarazu). A Béga két felső ága Kurtyafalva (Curtea) fölött egyesül. A Pojéni Béga a jobb oldali ág. A Poieni-fennsíkot kerüli meg nagy ívben. A Gailor-csúcs (Vf. Gailor, 1151m) ÉNy-i oldalán ered, érinti Felsőgörbed és Kőfalu településeket (Crivina és Pietroasa). A bal ág, a Lunkáni-Béga hosszabb. Festői, kanyargós, mély völgyet vágott magának a Pádes- és az Albota-csúcsok alatt. A Ruszka-havas legszebb része. Hírnevét a Felső- és Alsóbéga lankaís (Luncanü de Sus közötti) mészkőszurdok barlangjainak köszönheti. Motel is épült a szoros also felénél, a Limán-patak beömlésénél, a tomesdi üveggyár közelében (Motelul Valea lui Liman). A Béga bal oldali legnagyobb mellékága a Zold (Zolt). A Daia-csúcs (917 m) É-i oldalán ered, Ferdénél tóvá duzzasztották, ahol kemping is épült. A Száraz kis folyó. Barnafalva (Bárna) és Traian Vuia között medre igen kanyargóssá válik, ugyanis a saját üledékeibe kénytelen beásni magát, ahol a felszín lapos, esése kicsi. Így sok víz elszivárog belőle.
Koordináták (GPS):	folyó
Terület (ha):	-
Átlagmélység (m):	-
Fenékviszonyok:	-
Akadók:	-
Növényzet:	-

Halak:	csuka (Esox lucius), harcsa (Silurus glanis); törpeharcsa (Ictalurus nebulosus); sügér (Perca fluviatilis); magyar bucó (Zingel zingel); német bucó (Zingel streber); domolykó (Leuciscus cephalus); nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus); lapos kárász (C. carassius); compó (Tinca tinca) > 450m-ig; fenékjáró küllő (G. gobio); garda (Pelecus cultratus); márna (Barbus barbus); menyhal (Lota lota) > Lugostól Temesvárig kövi csík (Noemachelius barbatulus)
Rekordok (kg):	-
Telepítések:	-

Szabályok:	-
Horgászidőszak:	-
Fogható mennyiség:	-
Csónakhasználat:	-

Jegyárak :	-
Jegyváltás:	-

Info:	-
"A Tisza baloldali mellékfolyója ered Krassó-Szörény vármegyében a Pojana Ruszka hegység ÉNy-i oldalán, a Bágyeshegy É-i aljában, eleintén É-nak tart, majd Kurtyánál felvéve a Pojéni (vele egyenlő nagyságu) patakot, tágasabb lapályra jut s ezen Facset és Bálinc mellett elfolyva Ny-nak tart, Nagy-Topolovec mellett a Temes közvetlen közelébe ér s azzal két csatorna által össze is van kötve; Temesvárnál DNy-nak fordul s ez irányt Nagy-Becskerekig megtartja, itt D-re kanyarodik s Perlaszon alul, Titellel szemben terjedelmes posványok közt (Fehértó) a Tiszába ömlik. Egész hossza 254 km., forrása és torkolata közt az egyenes távolság 174 m., vizkörnyéke 2878 km2. Esése Temesvártól Klekig 1: 6266, innen Titelig csak 1: 7384. Temesvártól a torkolatáig (114 km.) kisebb hajókkal járható. Még a mult században szilajon barangolta be Torontál és Temes vmegyék lapályait, kiöntéseivel nagy károkat okozva; egész torontálmegyei folyása óriási (több mint 120,000 hektárnyi) posvány volt, mely hasznot alig hajtott. Mercy Ferenc kezdte 1718. e mocsarakat lecsapolni s a folyót Facsettől Temesvárig szabályozni, hogy rajta fát lehessen úsztatni; egyúttal Temesvártól Klekig 70 km. hosszu (hajózási) csatornát ásott; meghagyván azonban a régi medret is, mely ezentul főleg a Beregszó vizét vezette le; minthogy azonban az uj csatorna száraz időben nem volt hajózható, Mária Terézia idejében Kastély mellett 10 km. hosszu tápcsatorna által a Temessel összekapcsolták, viszont a Béga tavaszi árvizeinek csökkentésére Topolovec mellett a Temesbe árapasztó csatornát hoztak. A B. ezáltal hajózhatóvá válván, immár az árvédelem ügyével kezdtek foglalkozni, de századunk közepén e műveket elhanyagolták s a B. vidéke oly állapotba jutott, mint Mercy ideje előtt. Ezért alakult 1871-ben a temes-bégavölgyi vizszabályozási társulat, melynek működése azonban pénzügyi nehézségek miatt az árapasztó csatornának kiigazításán kivül csak a meglevő töltések fönntartására és erősítésére szorítkozott. A B. szabályozásának, illetve ármentesítésének végleges befejezése céljából az orsz. vizépít. és talajjav. hivatal egy részletesen kidolgozott tervet ajánlott 1891. elfogadás és végrehajtás végett a társulatnak; mely szerint a B. árvizeinek fölöslege Kiszetó és Temesvár között részint a Temesbe vezettetnék át 6 árapasztó csatornán; részint az ezen csatornák közt e célra berendezendő területen raktározódnék: ugy hogy a hajózó csatornába a legnagyobb árviz alkalmával is csak annyi viz jutna, amennyit ez kár nélkül levezetni képes. E tervezet kivitelét azonban a pénzügyi nehézségek mindeddig megakadályozták. A B.-nak csak egy jelentékenyebb mellékvize van, a Beregszó (l. o.), mely jobbfelől ömlik bele. V. ö. Hunfalvy János, Magy. birod. természeti viszonyainak leirása (III. 446-450); Egyetemes földrajz II. 259-262. Zawadowski Alfréd, Magyarország árvizstatisztikája." (Pallas)