Üdvözöljük a Fischinfo honlapján!

A Denevérek barlangja a megszelídült Krassó völgyében, közel Krassóvárhoz

A Krassó (Karas) a Trei Movile (927 m) csúcs É-i oldalán a Krassó izbukból ered. Egyik forrásága a Buhui-patak, melyen a Krassó-szurdok fölött két víztároló és szabadidöközpont épült, a Buhui- és a Margitás (Márghitas). Ez utóbbi jelenleg zárva van a turisták előtt. A Buhui-tó Románia 1908-ban épült legelső mészkő alapzatú gáttava. A patak a tó alatti víznyelőkben eltűnik, majd újból megjelenik a Buhui-barlangban. Kifolyásánál gátat emeltek, amely a barlangi tó vizét felfogja. Így lett az ország legnagyobb barlangtava. Kitűnő tiszta vize Anina vízellátását biztosítja. Tengerszint feletti magasága 600 m.
A Margitás-tó alatt a Krassó és Buhui együtt alkotják nemcsak a Krassó szurdokvölgyét, hanem a "Szemenik--Krassó-szurdok Nemzeti Parkot" is. Tovább a Krassó végigfolyik a Resica-csudafalvi medencén. Bal oldali legfontosabb mellékágai: a Gerlistye az ugyancsak híres Gerlistyei-szurdokvölgvgyel, az Oravica, Csikló (Cioclova) és Vicinic. Jobb oldalról a Gelug-, Dognácska-, Barhes- és Crinovac-patakokat fogadja. Szerbiában Stara Palanka fölött ömlik a Dunába. A Gerlistye Anina folyója.

Karas (Krassó)
Kezelő:	-	A Denevérek barlangja a megszelídült Krassó völgyében, közel Krassóvárhoz A Krassó (Karas) a Trei Movile (927 m) csúcs É-i oldalán a Krassó izbukból ered. Egyik forrásága a Buhui-patak, melyen a Krassó-szurdok fölött két víztároló és szabadidöközpont épült, a Buhui- és a Margitás (Márghitas). Ez utóbbi jelenleg zárva van a turisták előtt. A Buhui-tó Románia 1908-ban épült legelső mészkő alapzatú gáttava. A patak a tó alatti víznyelőkben eltűnik, majd újból megjelenik a Buhui-barlangban. Kifolyásánál gátat emeltek, amely a barlangi tó vizét felfogja. Így lett az ország legnagyobb barlangtava. Kitűnő tiszta vize Anina vízellátását biztosítja. Tengerszint feletti magasága 600 m. A Margitás-tó alatt a Krassó és Buhui együtt alkotják nemcsak a Krassó szurdokvölgyét, hanem a "Szemenik--Krassó-szurdok Nemzeti Parkot" is. Tovább a Krassó végigfolyik a Resica-csudafalvi medencén. Bal oldali legfontosabb mellékágai: a Gerlistye az ugyancsak híres Gerlistyei-szurdokvölgvgyel, az Oravica, Csikló (Cioclova) és Vicinic. Jobb oldalról a Gelug-, Dognácska-, Barhes- és Crinovac-patakokat fogadja. Szerbiában Stara Palanka fölött ömlik a Dunába. A Gerlistye Anina folyója.
Koordináták (GPS):	folyó
Terület (ha):	-
Átlagmélység (m):	-
Fenékviszonyok:	-
Akadók:	-
Növényzet:	-

Halak:	sebes pisztráng (Salmo trutta fario), harcsa (Silurus glanis) ; domolykó (Leuciscus cephalus); compó (Tinca tinca) > 450m-ig; fenékjáró küllő (G. gobio); márna (Barbus barbus); menyhal (Lota lota)
Rekordok (kg):	-
Telepítések:	-

Szabályok:	-
Horgászidőszak:	-
Fogható mennyiség:	-
Csónakhasználat:	-

Jegyárak :	-
Jegyváltás:	-

Info:	-
A Duna baloldali mellékfolyója, ered a Délmagyar Érchegységben Steierlaktól K.-re (Krassó-Szörény vmegyében); eleintén keskeny völgyszorosban É-nek folyik, Krassovánál Ny-ra fordul s Kakovánál a lapályra (s egyúttal Temes vmegyébe) lépve, a Kudrici tető alatt DNy-ra veszi útját, majd a Deliblati homokpusztánál DK-re kanyarodva, Új-Palánkánál a Dunába ömlik. Hossza 110 km., forrásának torkolatától való távolsága 56 km.; egész esése 1200 m., kilométerenkint 10,9 m. Jelentékenyebb mellékvize nincs. (Pallas)