Olt

   
Kezelő: -

Feleknél Dny-ra fordul s Boicánál,
ahol egyenesen D-i irányt vesz fel, eléri a vöröstoronyi
szorost, melyen keresztülfolyik s a szebeni hegycsoportot a fogarasi havasoktól választva el, Románia földjére lép át. Itt is tulnyomóan D-i irányt követ, majd DK-felé veszi útját s végül Turnánál, Nikápollyal szemben a Dunába ömlik. Az Olt egész hossza mintegy 530 km., miből hazánkra 300 km.
esik. Forrásának torkolatától való távolsága 350 km. Szélessége Sepsi-Szent-Györgynél 23, Fogarasnál 75, Feleknél 95 m. Mélysége 1-6 m. közt ingadozik. Egész esése Balánbányától az országhatárig 611 m., tehát kilométerenkint átlag 2,14 m; de esése nagyon egyenlőtlenül oszlik el egyes szakaszai között;
legfelsőbb szakaszában rendkivül nagy, utóbb folyton csökken, de az áttörésekben rendesen jóval nagyobb, mint a lapályon. Általában véve az Olt esése igen nagy s azért folyása is igen sebes, rohamos, nagy vizálláskor vad és vészt hozó. Hajózásra nem alkalmas, de tutajok járnak rajta. Vizkörnyéke mindössze 20.000 km2, miből Magyarországra 12.500 km2 esik. Jelentékenyebb mellékvizei jobbfelöl: a Baróti-viz (Köpec mellett), a Homoród (Ugránál), a Szeben (Talmácson alul) s a
Lotriora (a vöröstoronyi veszteglőnél); balfelől a Szépviz (Csicsón alul), Fisáng (Csatószeg mellett), Feketeügy (Kőkösön alul), Vidombák (Botfalunál), Barca és Homoród (Földvár mellett), a Sinka, Sebes, Ucsu és Kerc (mind a fogarasi lapályon). Romániában a Lotra és Oltez ömlik beléje. (Pallas)

 

Koordináták (GPS): folyó
Terület (ha): -
Átlagmélység (m): -
Fenékviszonyok: -
Akadók: -
Növényzet: -
   
Halak: sebes pisztráng (Salmo trutta fario) > Nagyhajmás patakaiban, Felcsíki-, Alcsíki-medence; csuka (Esox lucius), harcsa (Silurus glanis) > Feketeügy-torkolattól lefelé; sügér (Perca fluviatilis); német bucó (Zingel streber); domolykó (Leuciscus cephalus); nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus); ponty (Cyprinus carpio) > Fogaras; lapos kárász (C. carassius); compó (Tinca tinca) > 450m-ig; fenékjáró küllő (G. gobio); garda (Pelecus cultratus) > Alsó-Rákostól lefelé; paduc (Chondrostoma nasus) > Tusnádfürdőtől Sepsiszent-györgyig; márna (Barbus barbus); Petényi márna (Barbus meridionalis petényi); kövi csík (Noemachelius barbatulus)
Rekordok (kg): -
Telepítések: -
   
Szabályok: -
Horgászidőszak: -
Fogható mennyiség: -
Csónakhasználat: -
   
Jegyárak : -
Jegyváltás: -
   
Info: -


A Duna egyik legjelentékenyebb baloldali
mellékfolyója, két forráspatakból ered Csik vármegyében, a csiki hegycsoportban. Fő forrása, a Nagy-Olt, Gyergyó-Szent- Miklóstól K-re, a Siposkő (1571 m.) E-i tövében fakad, eleintén keskeny, regényes völgyben, a Nagy-Hagymás (1793 m.) hegy
tövében DK-re folyik, Balánbányánál D-i irányt vesz fel s Csik- Szent-Domonkosnál egyesül a Feketerez (1543 m.) D-i tövében fakadó, jóval kisebb Kis-Olttal. Itt a völgy tágulván, a folyó kilép Felcsík termékeny lapalyára, ahol mellékei helyenként kissé mocsarasak, majd Csik-Szeredánál ismét DK-re fordulva, az
Alcsik rónáján folyik keresztül. A Hermányi-havasok és a Bodoki- hegység képezte tusnádi szoroson áttörvén, keskenyebb völgyben siet D-felé, de Sepsi-Szt.-Györgynél a termékeny Szépmezőre lép ki. Innen kezdve iránya egészen megváltozik. Al-Dobolyon alul ugyan hirtelen Ny-felé fordul, majd Ény-ra fordulva, igyen kacskaringós folyással körülfolyja a Hermányi-hegység D-i ágazatait, mig D-felől a Barcaság kies rónája tekint reá. Köpecnél újra irányt változtat; hirtelen Ny-ra fordulva, keskeny völgyben áttöri a Persányi-hegységet s igy a fogarasi lapályra jut, melyet eleintén DNy-i, majd Ny-i irányban keresztülszel, jobb felől (É-felől) a hortobány-melléki hegysor végző nyulványaitól kisérve.

 


© Minden jog fenntartva :: e-mail info@vizek.hu :: tel +36 20 3315715 / +36 72 498 606 :: Utoljára módosítva 2006-07-07