- Vágkirályfai-víztározó (VN Králová)
- Napos-tó (Slecné j.)
- Napos-tó (Pöstyén alatt) (Sl'nava)
- Bélaházi-víztározó (VN Boleráz)
- Bikszárdi-víztározó (VN Buková)
- Aggerdei Kis-Duna-holtág (Hidaskürt mellett)
- Tallósi (Tomásikovo) Aster Plus-tó
- Alsójattói-tó (VN Jatov)
- Pozsonyivánkai-tó (©trkovisko Ivánka pri Dunaji)
Kis-Kárpátok
A Kárpátok kezdete a Duna dévényi áttörésétől kezdődőleg. A Duna balpartján Dévény és Pozsony közt kezdődik és ÉK-i irányban húzódik, kb. 70 km. hosszú és 10-20 km. széles. A hegység szerkezetileg tulajdonképen két részből áll, egy kristályos részből, amely a dévényi gránit-szirttel (514 m. ) kezdődik s a szorosabb értelemben vett K. -ban folytatódik, ennek folytatása a Vágon túl a Kis-Fátra. A 2. rész a Fehér-hegység dolomit és mészkő vonulata, amelynek folytatása a Vág völgyében mésszirtekben bukkan elő. Főbb csúcsai: a Wetterling (724 m. ), Vidata (631 m. ), Rachsthurn (748 m. ), Viszoka (754 m. ), Ördöghegy (747 m. ), Smelech (709 m). A Fehér-hegység karsztosodott s benne barlangok is vannak, híresebb a detrekői. DK. -i lejtőin szőllők és gyümölcsösök, a hegyeken lombos erdők, a legmagasabb vidékeken fenyvesek vannak. A K. Ny. -i oldalán Stomfa és Nagylévárd közt Pálffy herceg óriási fenyveserdeje és vadaskertje volt. Máriavölgy mellett palakövet, Borostyánkő közelében rezet, Bazin mellett pedig aranyat és piritet bányászt(/n)ak. Pozsony vidékén, Szentgyörgyön és Bazin mellett (vasas) fürdők is vannak. A hegység tövében sűrű település van, nagyobbak: Pozsony, Szentgyörgy, Bazin és Modor, amely mellett látogatott erdei villa-telep is van. Várromjai: Vöröskő, Borostyánkő, Szentgyörgy, Detrekó, Szomolány, Nádas érdekessé teszik a hegységet, A Nádas és a Jablonicz-patak közti hágó választja el a hegységet a Brezovai hegycsoporttól (l. o. ). V. ö. Hunfalvy, A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (Pest 1863, I. köt. ); Heksch, Ill. Führer durch die Kleinen Karpatben (Pozsony 1882).
Csallóköz
(Németül Schütt), a Duna legnagyobb szigete, melynek legnagyobb része Pozsony, kisebbik része Komárom, s a Csilizköz (l. o. ) név alatt ismeretes DNy. -i része az egykori Győr vármegyébe esik. A sziget közvetlenül Pozsonyon alól kezdődik, ahol az Öreg-Dunából a Kis-Duna (érsekújvári Dunaág) kiágazik, mely Gutánál a Vágot fölveszi s Komáromnál Vág-Duna név alatt ismét egyesül az anyafolyóval. A két Dunaág által körülfolyt hosszukás tojásalakú síkság Ény. - ról DK. felé terül el s hossza ezen irányban mintegy 84 km., szélessége 15-30 km. Talaja igen termékeny, de alacsony (109-128 m. ) fekvésénél s a kanyargós Duna szabálytalan s lomha lefolyásánál fogva árvizek gyakran látogatják; a Duna mentén, valamint a C. délkeleti részében terjedelmes mocsarak vannak. C. -t a dunaszerdahely-komáromi vasút szeli át. -C. a népmitológiában, l. Aranykert és Aranykor.
|
|
