1. Jászói-tavak (Jasov)

Eperjes-Tokaji hegység

Az ÉNy. -i felvidék vulkánikus zónájának egyik darabja, amely a Sajó völgynyílásából egészen Eperjes vidékéig tart. Ny. -ról a Hernád, K. -ről az Ondova-Tapoly széles völgye, ill. síkja határolja. Az E. határozott folytatása a Ptacsnik, ill. Selmecbánya vidékéről kiinduló vulkánikus gyűrűnek. A hegység túlnyomó részben eruptikus kőzetekből áll, főként andezitból, trachitból, riolitból és tufából s tulajdonképen nem más, mint tekintélyes nagyságú, mediterránkori vulkánok sorozata, amelyek meglehetősen le vannak pusztulva. Rendesen a Kapiról Hanuszfalvára vezető hágótól számítják a hegységet. Legészakibb csoportja a Sóvári-hegység, v. Simonka, amely a Simonkacsúcsban 1092 m. magasságot ér el. Innen D. felé az egyes vulkánokat vagy vulkáncsoportokat néhány száz méter magas átjárók választják el s ezek között emelkednek a 8-900 m. magas hegyek. Ilyen csoportok: a Makovicza (979 m. ), a Dargó-csoport, amelynek legmagasabb csúcsa a Téres (870 m. ). Ettől D. -re a 328 m. magas Kisszalánczi hágón vasút vezet keresztül. A hegység D. -i részét, a Bódva völgyétől D. -re el szokták a többitől különíteni, mert ennek D. -i lejtőjét (de nem az egész D. -i darabot) Hegyaljának (l. o. ) nevezik. Ezen terem a világhírű hegyaljai vagy tokaji bor. Maga a Tokaji-hegy a vulkánsortól különálló, meglehetősen szabályos, erősen lepusztult vulkán, amelynek tufái csak helyenkint vannak még meg. Ugyanilyen különálló, a sorozatból kiugró vulkán a komplikált Sátorhegy Sátoraljaújhely mellett. Úgy látszik, hogy ez a két különálló hegy tulajdonképpen csatlakozó darabja annak a másik, sokkal kisebb sorozatnak, amely a Sátorhegytől a bodrogközi Királyhelmeczi hegyen át, néhány kisebb, törmelékbe fulladt vulkánmaradvány közvetítésével a beregszászi hegyeknek vág. A Tokaji-hegy (516 m., l. o. ) és a Sátorhegy közt levő szép lejtőség változatos domborzatának, meg a kitünően málló eruptivus kőzeteknek köszönhetjük a Hegyalja kitünő borait. Itt a hegység lába előtt a Bodrog folyik, amely a hegyből jövő vizeket felfogja. A hegy lábát a folyó felett szép, magas terraszok kísérik, amelyeken a vasút vezet. Ny. -on a Hernád K. -en az Ondova, ill. a kis Ronyva fogja fel a hegyekből lejövő kis patakokat, amelyek természetük szerint nem lehetnek hosszuak. A hegyek közé, részben az eruptivus kőzeteknél fiatalabb, részben azoknál idősebb laza harmadkori rétegek nyúlnak be, az É. -i részén sótelepekkel (Sóvár). Régibb kőzetek csak a hegységen kívül találhatók, különösen a Ronyva és az Ondova közt a nagyon lepusztult Zempléni Szigethegységben.

• Bódva (Bodva)
• Hernád (Hornád)
• Ida
• Torna (Turná)