Szepsitől 9km-re észak felé fekszik Jászó. Az első írásos emlék 1171-ből származik, amikor is Kálmán uralkodása alatt kolostort alapítottak. Az eredeti helyén épült fel az osztrák barokk kolostor mintájára, középen kéttornyú székesegyházzal.
A jászói cseppkőbarlangot 1846-ban tárták fel, hossza 2800m, ebből 980m látogatható. A barlangot gazdagon díszítik a sztalagmitok(felfelé növekvő cseppkő), sztalaktitok(lefelé növekvő), cseppkőoszlopok, valamint különféle alakú és színű hatalmas pagodák. A barlang legrégibb része a Régi-terem (a leletek alapján már az őskorban lakott volt), melyben egy 5,5m magas cseppkőoszlop található. A Denevérek dómja egy tucat denevérfajta telelőhelye. A barlang relatív páratartama 98%, allergiás és asztmás betegségek kezelésére alkalmas, ezért a barlang egyes részeit kezelésre használják.
A jászói tó fürdésen kívül halászatra is alkalmas. A tóeggyüttes mentén tanösvény vezet a barlanghoz és a Jászói Sziklához.
Északabbra található a vashámorokat meghonosító német telepesek által a 14. század elején alapított Alsó és Felső Mecenzéf (Unter und Ober-Metzensiefen). Turisztikai szempontból Mecenzéfnek ideális a fekvése és természeti adotságai is kiválóak. A festői Súgó-völgy mindig keresett kirándulóhely volt.
A Tapolca folyó romantikus völgyében a nagy halastó szépségében gyönyörködhetünk, melynek létrejötte a 15. századba nyúlik vissza, amikor II. Péter prépost kieszközölte Zsigmond királynál azt a rendeletet, hogy Jászó minden lakosa köteles részt venni a kiépítésében. A tűlevelű ill. lomblevelű fákkal körülvett halastó észak-amerikai tűlevelek kulisszájával végződik, mely mögött a - mindkét oldalról erdővel benőtt lejtő által körülzárt - Tapolca-völgy kiszélesedik. A völgyben újabb halastavak vannak, melyet a hatalmas karsztforrású Tapolca tölt meg. Ez egy vízműrendszer, mely egyúttal különféle vízi berendezéseket hajtott meg, ma pedig a műszaki műemlékek közé sorolják.
A jászói átfolyásos halastavakban, amelyek nemrég még pisztrángkeltetőkként működtek, néhány fajta hal él. Legértékesebb a sebes pisztráng, a gazdaságilag jelentős halak közül pedig a ponty és a kárász található itt meg. Az elmúlt években a Távol-Keletről idetelepítették a növényevő fehér amurt is. Vízgazdászaink kísérletileg a hínárosodó víztárolókba telepítik őket. A jászói nagy halastó A halastavakban és a patakokban folyami rákok élnek, melyek száma vészesen csökken. A vízi élőlények közül említést érdemel még a lónadály is. Az emberek gyakran összetévesztik a hasonló, vérszívó orvosi piócával, ez azonban vért nem szív. A halastavak láncolata és a körülöttük lévő erdők romantikus séták színhelyei minden évszakban. Nyáron a nagy halastó csónakázásra és halászásra, télen pedig korcsolyázásra nyújt lehetőséget.
