- Czorsztynksie-víztározó (J. Czorsztynksie)
- Tavasi-tó (Jezersko)
- Nagy-Osztornyai-tó (Veµké Osturnianske jazero)
Magas-Tátra
Az ÉNy-i Kárpátok külső kristályos vonulatának, az úgynevezett Kis-Tátra vonulatnak egyik legnagyobb darabja. A M. az Árva és Vág egyesülésétől K-nek kb. 50 km. hosszúságban és 15-20 km. szélességben a Zári-hágóig terjed. A Béla-patak völgye két részre osztja, a Ny-i a Liptói-havasok, a K-i a tulajdonképpeni M. A hegységet minden oldalról medencék fogják közre, ez biztosítja orográfiai különállását. A Szepesi-medencéből tömege igen impozánsan emelkedik ki Éles, csipkézett gerincei és zord formái az eljegesedésnek köszönhetik létrejöttüket. A jégkorban a Krivántól (2496 m.) a Lomnici-csúcsig 4 1/2 km. széles jégtakaró borította be, amelyből 5-6 km. hosszú gleccserek folytak le a medencék felé. A morénák 1000-1400 m. magasságban találhatók föl az É-i és D-i lejtőkön. Szép a Felkai-völgy morénagyűrűje, de a legszebb a Nagy-Tarpatak völgye előtt, Tátralomnic fölött van a Rózsa-menháznál. Ugyancsak a gleccsereknek lehet köszönni a M. sok tavát. A moréna-duzzasztással keletkezett tavak közül ma már csak a Csorba-tó van meg, a többi lecsapolódott, annál több a vájt gleccsertó (tengerszemek): a Felkai-, Poprádi-, Halas-, Öt-tó stb. Jellemző a M.-ra, hogy a legmagasabb csúcsok nem a fő-, hanem a rövid D-i mellékgerinceken vannak: Kriván (2496 m.), Gerlachfalvi- v. Ferenc József csúcs a Felka és Poprád közötti mellékgerincen (2663 m.), Szalóki- (2453 m.), Jégvölgyi- (2630 m.), Lomnici-csúcs (2630 m.) stb.
|
|
