Üdvözöljük a Fischinfo honlapján!

A Sajó baloldali mellékvize, Stoósz közelében ered, Jászóig K-nek tart, ott D. felé kanyarodik s Szepsinél tág (2-5 km.) völgybe lép ki, melyen eleinten DNy-nak, majd Borsod vmegyébe átlépve D-nek tart s Szendrő és Edelény érintésével Boldván alul a Sajóba ömlik. Nagyobb mellékvizei jobbfelől a Torna, balfelől a Rudnoki és Ida patak, melyeknek mocsarait a Konyapta csatorna vezeti le, és a Rakaca. Tág völgyében az említetteken kivül számos nagyobb község (Mecenzéf, Torna, Nagy-Ida) fekszik. (Pallas)

56,8 itt lép be a Bódva Magyarország területére j. Szlovákia, b. Magyarország.
56,1 közúti híd, eddig tart a határszakasz, b. HIDVÉGARDÓ (900) a volt Gedeon- és Papp- féle kúriák.
55,1 csővezeték és gyaloghíd, jó túrakezdési hely.
54,7 gázló vízállástól függően át kell emelni.
51,8 j. TORNANÁDASKA (600) 0,5 km, kastély és védett park, a vasútállomás 500 m-re a parttól.
49,8 malomgát, átemelés után elhaladás a b. ágban (1.sz. ábra).
49,4 közúti híd.
48,6 közúti híd, j. KOMJÁTI (500) 100 m.
47,3 közúti híd, j. BÓDVASZILAS (2000) 800 m.
47,0 vasúti híd.
45,7 malomgát, átemelés után elhaladás a j. ágban (2.sz. ábra).
44,7 közúti híd, b. BÓDVARÁKÓ (300) 800 m.
42,0 földúti híd.
40,7 j. Jósva-patak torkolata.
37,9 közúti híd, j. PERKUPA (1000) 300 m. Szádvár romjai 2 óra járásra.
34,0 közúti híd, b. SZALONNA (1100). 300 m, XII. sz-i román stílusú körtemplom, a XIII. sz.-ban bővítve.
Martonyi-kolostorrom 3 órára.
32,3 gázló, vízállástól függően át kell emelni.
32,2 b. Rakaca patak torkolata. A patakon a torkolattól 2,3 km-re duzzasztógát található, itt át kell emelni.
Ezen a szakaszon a meder esése 100 cm/km, nehézségi foka WW-I és WW-I +. A gát feletti víztározó hossza 3,3 km, szélessége 500-700 m. Csak vizbő időszakban van vízeresztés, amely még a torkolat alatt is nagy sodrást idéz elő. A VÍZITOURS a tóparton 6 db 2 ágyas, 4 db 3 ágyas szobát, a faluban további 2 db 4 ágyas szobát tud biztosítani. Helyfoglalás: 1369 Budapest, Pf. 352, tel.:l/112-1409
31,2 Csehipusztai volt malomduzzasztó, vigyázat, romos! A duzzasztó előtt facölöpök, a gát helyén vascölöpök vannak. Ajánlatos a j. ágba átemelni a b. parton. (3.sz. ábra).
30,1 gázló, vízállástól függően át kell emelni.
28,4 közúti híd, mindkét parton SZENDRÖ (4600). Étterem, cukrászda és forrásvizű strand található. Várrom és a XVII. sz.-ban épült Csáky-kastély, valamint Kékfestő Múzeum
27,0 közúti híd.
23,9 közúti híd, j. Büdöskútpuszta.
20,0 közúti híd, b. SZENDRŐLÁD (1600). Vármaradványok, gótikus kastély.
18,7 vasúti híd.
18,2 közúti híd, alatta kis fenékgát, esetleg át kell emelni.
16,8 malomgát, a j. ágba kell átemelni (4.sz. ábra).
14,9 közúti híd.
13,6 és 13,4 gázlók a vízállástól függően át kell emelni.
13,1 gyaloghíd, mindkét parton EDELÉNY (12 000). A j. parti rész korábbi neve Borsod volt, a vármegye névadója. Több étterem, presszó, bisztró és cukrászda. Borsodi földvár maradványai, az L'Huilier építtette Koháry-Koburg-féle rokokó kastély 1730-ból védett parkkal és az 1983-ban épült modern görög katolikus templom érdemes a megtekintésre.
12,3 közúti híd. Előtte és utána kisebb fenékgát!
10,4 kőszórásos fenékgát, vízállástól függően át kell emelni.
8,9 gázló, vízállástól függően át kell emelni.
6,1 közúti híd.
5,8 elbontott fenékgát-maradványok!
1,0 közúti híd és b. BOLDVA (2400), cukrászda. Temploma 1203-as oklevélben már szerepel. tornya fa galériával.
0,1 duzzasztómű. Átemelés a j. oldalon, esetleg egyenesen a Sajóba
0,0 torkolat a Sajóba a 69,3 fkm-nél.

Bódva
Kezelő:	Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság	Bódva, Szendrőlád. Fotó: Vécsei János A Sajó baloldali mellékvize, Stoósz közelében ered, Jászóig K-nek tart, ott D. felé kanyarodik s Szepsinél tág (2-5 km.) völgybe lép ki, melyen eleinten DNy-nak, majd Borsod vmegyébe átlépve D-nek tart s Szendrő és Edelény érintésével Boldván alul a Sajóba ömlik. Nagyobb mellékvizei jobbfelől a Torna, balfelől a Rudnoki és Ida patak, melyeknek mocsarait a Konyapta csatorna vezeti le, és a Rakaca. Tág völgyében az említetteken kivül számos nagyobb község (Mecenzéf, Torna, Nagy-Ida) fekszik. (Pallas) 56,8 itt lép be a Bódva Magyarország területére j. Szlovákia, b. Magyarország. 56,1 közúti híd, eddig tart a határszakasz, b. HIDVÉGARDÓ (900) a volt Gedeon- és Papp- féle kúriák. 55,1 csővezeték és gyaloghíd, jó túrakezdési hely. 54,7 gázló vízállástól függően át kell emelni. 51,8 j. TORNANÁDASKA (600) 0,5 km, kastély és védett park, a vasútállomás 500 m-re a parttól. 49,8 malomgát, átemelés után elhaladás a b. ágban (1.sz. ábra). 49,4 közúti híd. 48,6 közúti híd, j. KOMJÁTI (500) 100 m. 47,3 közúti híd, j. BÓDVASZILAS (2000) 800 m. 47,0 vasúti híd. 45,7 malomgát, átemelés után elhaladás a j. ágban (2.sz. ábra). 44,7 közúti híd, b. BÓDVARÁKÓ (300) 800 m. 42,0 földúti híd. 40,7 j. Jósva-patak torkolata. 37,9 közúti híd, j. PERKUPA (1000) 300 m. Szádvár romjai 2 óra járásra. 34,0 közúti híd, b. SZALONNA (1100). 300 m, XII. sz-i román stílusú körtemplom, a XIII. sz.-ban bővítve. Martonyi-kolostorrom 3 órára. 32,3 gázló, vízállástól függően át kell emelni. 32,2 b. Rakaca patak torkolata. A patakon a torkolattól 2,3 km-re duzzasztógát található, itt át kell emelni. Ezen a szakaszon a meder esése 100 cm/km, nehézségi foka WW-I és WW-I +. A gát feletti víztározó hossza 3,3 km, szélessége 500-700 m. Csak vizbő időszakban van vízeresztés, amely még a torkolat alatt is nagy sodrást idéz elő. A VÍZITOURS a tóparton 6 db 2 ágyas, 4 db 3 ágyas szobát, a faluban további 2 db 4 ágyas szobát tud biztosítani. Helyfoglalás: 1369 Budapest, Pf. 352, tel.:l/112-1409 31,2 Csehipusztai volt malomduzzasztó, vigyázat, romos! A duzzasztó előtt facölöpök, a gát helyén vascölöpök vannak. Ajánlatos a j. ágba átemelni a b. parton. (3.sz. ábra). 30,1 gázló, vízállástól függően át kell emelni. 28,4 közúti híd, mindkét parton SZENDRÖ (4600). Étterem, cukrászda és forrásvizű strand található. Várrom és a XVII. sz.-ban épült Csáky-kastély, valamint Kékfestő Múzeum 27,0 közúti híd. 23,9 közúti híd, j. Büdöskútpuszta. 20,0 közúti híd, b. SZENDRŐLÁD (1600). Vármaradványok, gótikus kastély. 18,7 vasúti híd. 18,2 közúti híd, alatta kis fenékgát, esetleg át kell emelni. 16,8 malomgát, a j. ágba kell átemelni (4.sz. ábra). 14,9 közúti híd. 13,6 és 13,4 gázlók a vízállástól függően át kell emelni. 13,1 gyaloghíd, mindkét parton EDELÉNY (12 000). A j. parti rész korábbi neve Borsod volt, a vármegye névadója. Több étterem, presszó, bisztró és cukrászda. Borsodi földvár maradványai, az L'Huilier építtette Koháry-Koburg-féle rokokó kastély 1730-ból védett parkkal és az 1983-ban épült modern görög katolikus templom érdemes a megtekintésre. 12,3 közúti híd. Előtte és utána kisebb fenékgát! 10,4 kőszórásos fenékgát, vízállástól függően át kell emelni. 8,9 gázló, vízállástól függően át kell emelni. 6,1 közúti híd. 5,8 elbontott fenékgát-maradványok! 1,0 közúti híd és b. BOLDVA (2400), cukrászda. Temploma 1203-as oklevélben már szerepel. tornya fa galériával. 0,1 duzzasztómű. Átemelés a j. oldalon, esetleg egyenesen a Sajóba 0,0 torkolat a Sajóba a 69,3 fkm-nél.
Víztípus:	patak
Terület (ha):	91,2 ha, teljes hossz: 110 km
Átlagmélység (m):	0,1-1 m
Fenékviszonyok:	kavics
Akadók:	fatönkök, híd maradványok, gyalogbürük, a hirtelen ellaposodó zátonyos mederszakaszok
Növényzet:	változatos, nyílt gyepekkel tarkított vízparti társulások

Halak:	paduc, fejes domolykó, (nyúldomolykó kisebb számban) márna (a védett Petényi-márna is országos viszonylatban nagy számban fordul elő), keszegfélék (dévér, vörösszárnyú, szilvaorrú) küszfajok (szélhajtó és sujtásos) fenékjáró küllő, csuka, fogas süllő ponty, sebes pisztráng (35 halfaj található meg a vizben, csak a jelentősebbeket említjük, forrás: Vécsei János)
Rekordok (kg):	n/a
Telepítések:	n/a

Szabályok:	OHR
Horgászidőszak:	OHR
Fogható mennyiség:	OHR
Csónakhasználat:	csak kajakkal, kenuval

Jegyárak (Ft):	n/a
Jegyváltás:	n/a

Info:	Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
*Ideiglenesen elérhető, tájékoztató jellegű, próbaüzem alatt futó oldal. A vízkezelő adatfrissítést nem kért.* A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnai-hegység és az Aggteleki-karszt, illetve a Rudabányai-hegység között áttöri a Perkupa-Szalonnai-szurdokot, majd a Szendrö és Szendrölád közötti szűkületet. Ezután végighalad a Cserehát és a Borsodi-dombság között, s végül Edelénynél a kiszélesedő Borsodi-medencében keresztülfolyva torkollik a Sajóba. A Bódva teljes hossza 110 km, amelyből 56 km esik Magyarország területére. A Bódva vízgyűjtő területe 1730 km2. Jelentősebb mellékfolyója a Jósva és a Rakaca. A Bódva a legnagyobb mederesésű folyó Magyarországon, amely átlagosan 83,8 cm/km. A víz átlagos sebessége 2-4 km/h, szélessége 8-14 m, míg a mélysége 0,1-1 m. A nyári és a kora őszi hónapokban - különösen az aszályos években - nagyon kevés víz van a mederben, így akkor evezésre nem alkalmas. A Bódva vize közepesen tiszta, vízminősége II. osztályú. Vízitúra kiinduló pontnak Tornanádaskát ajánljuk, mert itt van az utolsó vasútállomás. Aki Hidvégardóról szeretné kezdeni a túrát, annak Tornanádaskáról autóbusszal kell továbbutaznia. Gépkocsival természetesen mindkét helyen könnyen meg lehet közelíteni a vízpartot. A Bódva csak kajakkal és kenuval járható. Evezés közben nagy figyelmet kell fordítani a fatönkökre, híd maradványokra, gyalogbürükre, a hirtelen ellaposodó zátonyos mederszakaszokra, a derékszögű, vagy hajtűkanyarokra és magas vízállásnál az alacsony építésű hidakra. A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy része már megrongálódott, használaton kívül kerültek, javításukról nem gondoskodnak, ezért közelükben óvatosan kell haladni és ajánlatos minden esetben csónakunkat átemelni. Szemrevételezés nélkül ne próbálkozzunk a zúgókon áthaladni, mert azok veszélyesek lehetnek. Még több info: Hoitsy György: A Bódva folyó és a folyót tápláló patakok halfaunisztikai fölmérése / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 102-106 Juhász L.: Halfaunisztikai megfigyelések a Bódva-folyón. Calandrella, 1993. VII/1-2.: 82-85.p. Juhász L.: A Bódva folyó halfaunájának faunisztikai és természetvédelmi elemzése. DATE Tud. Közl., 1996: 265 - 284.p. Juhász L.: Kurta baing (Leucaspius delineatus) a Bódva-folyóban. Calandrella, 1996 IX/1-2: 94-95.p. Juhász L.: A Bódva-folyó halfaunája. Miskolci Herman Ottó Múzeum, Bódva-völgy Monográfia., Miskolc 1999. Juhász L.: A Bódva - egy természetes kékfolyosó. V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debrecen, 2000. Juhász Lajos: A halfauna változása a Bódva felső szakaszán / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 31. Juhász L.: A Bódva halai. TermészetBúvár, 56. évf., 2001/1. 42-43.p.