Megközelítés: A folyó baranyai szakasza több irányból is megközelíthető. Leginkább a 6-os és az 58-as út felől ill. között találunk megközelítést.
Folyásirányban felfelé haladva az 58-as út végén a határ előtt Drávaszabolcsnál érhetjük el a folyót, mely nem sokkal arrébb azután, hogy mindkét partja magyar területre kanyarodik, el is hagyja az országhatárt.
A Fekete-víz torkolata ugyancsak Drávaszabolcs felől közelíthető meg.
Harkány felől Vajszló/Sellye irányban nyugat felé halava több lehetőség is adódik: Cún, Szaporca felől földutakon; Majláthpusztán át szintén rövid földúton a gátig. Vajszló felől Vejti és Pisko, valamint Zaláta fekszik közel a folyóhoz. Sellye irányából Drávasztára lehet cél. Sellyétől nyugatra Drávafokon át Drávakeresztúr és Felsőszentmárton falvaktól érhető el a baranyai Dráva szakasz kezdete.
A gáton vezető út csak engedéllyel használható, a part menti kocsi- és földutak esők után járhatatlanok.
A folyó vadregényességével a túrázók egyik célpontja. A drávai víziturizmus feltételeiről ajánlott mindenképpen érdeklődni az illetékes helyken (Nemzeti Park, a Határőrizeti Szervek és a Vízügy Igazgatóság).
A Dráva május 1. és szeptember 15. között túrázható.
Május 1. és júli 31. között csak Heresznye és Drávaszabolcs között.
Augusztus 1. és szept. 15 között a teljes (Őrtilos-Drávaszabolcs) szakaszon
A ligeterdőkben, erdőszéleken a magasszárú kocsord, a Dráva zátonyain pedig a csermelyciprus él.
Halak:
(teljes Dráva-
Mura vízrendszer
össz. 64 faj)
ifi éves 1500; napi 400
Horgászegyesületek Baranya Megyei Szövetsége, Pécs,
Teréz u. 11-13. tel.: 72 326 775
A déli országhatáron kígyózó, de nem mindig határvonalnak számító Dráva talán a legvadregényesebb a magyarországi folyók közül. Eredeti jellegét szinte csorbítatlanul sikerült megőriznie. Sodra erős, kimondottan veszélyes folyó. Csónakból, ill. partjáról horgászni csak nagy helyismeret birtokában javasolt, tekintettel arra, hogy aki nem vigyáz könnyen Horvátországban találhatja magát!
A Dráva halfaunája gazdag, de a fogás meglehetősen rapszódikus. A legtöbben a klasszikus haltartó helyek közelében, és a könnyen megközelíthető részeken azaz a kövezéseknél, ruganyoknál, torkolatoknál, kikötőknél próbálkoznak.
A Dráva ökológiai jelentősége hatalmas. Több mint 50 halfaj, köztük 15 védett faj található meg benne. Vize igen tiszta, ennek köszönhetően számtalan kérész- és tegzesfaj is megtalálható itt, ez utóbbiak egyik képviselője pedig földi léptékben is csak elvétve fordul elő még másutt!
Több ritka szitakötőfaj is élőhelyet talál a Dráva mentén, miként a vonuló madarak számára is ideális állomás a folyó és környéke. A Dráva ártéri erdei ritka és védett madaraknak és ugyancsak sok védett növénynek adnak otthont (A kis csér Magyarországon például kizárólag csak a Dráva menntén fészkel, de ritkaságok közül a réti sas, a barna kánya és a fekete góly szintén drávai fészkelő).
A folyó a partjait, és medrét rendszeresen formálja, alakítja. Kavicszátonyokat épít és bont el, nagyobb vizek partokat mosnak alá és töltenek fel langósabb részeket.
