Duna vízrendszere Ásványrárónál (CIVERTAN)
A Duna Ásványráró fölött különösen sok szigetet épített, ezzel folyton irányváltoztatásra, mederváltásra kényszerítette a fő- és mellékágakat. Így alakult ki a szövevényes ágrendszer, amelyet a községről Ásványrárói mellékágrendszernek neveztek el. Ezt az ágrendszert a Nagy-Dunának 10 km-nyi hosszú kanyarulata és az árvédelmi töltés határolja. Az ágrendszert a Duna , a felső elzárásnál folyamatosan töltötte, mocsarasította a lerakódó lebegtetett üledék által. Az 1992-es Duna-elterelés a Közép-Szigetköz, ezen belül az ásványi ágrendszer és Ásványráró község sínylette meg legjobban. Itt regisztrálható leginkább az egész Szigetközben a talajvízszint és a mellékágak vízszintjének csökkenése.
Az ármentett oldalon vizes élőhelyek, kisebb-nagyobb holtágak, tavak, morotvák sorakoznak.
A falu határában elterülő, nagy kiterjedésű árterületen különleges vízi környezet és szigetvilág húzódik meg. A vízparti tájképet az itt található élővizek, holtágak, szigetek és a tájra jellemző ártéri növényzet alakítja ki. E terület jellemző növényzete: a nyílt vízi társulások, bokorfüzek, nyárasok. A vízfolyásokat mocsárrétek, láprétek, zsombékoló sásasok kísérik. Ugyancsak gazdag a táj madárvilága is. Lefelé haladva a töltés mellett egy természetvédelmi területet találunk. Ide tartozik a Gyűrűs-ér, Varas-tó és a Sárcsás-tó.
A folyó szabályozásakor ezen a szakaszon is sarkantyúkat építettek a medre szűkítése céljából. Ezzel a folyópart állapota romlott, a meder még távolabb került a falutól.
Ideiglenesen elérhető, tájékoztató jellegű, próbaüzem alatt futó oldal.
A vízkezelő adatfrissítést nem kért.
Kisbajcstól szőgye felé haladva az úttól jobbra a Szavai-csatorna kínál
szép látványosságot. Nem is gondolnánk, hogy a csatornáknak is milyen
változatos a növényvilága. A legmélyebb szakaszokon a lebegő hínárok fajai
élnek. Ezeken a szakaszokon él a védett tündérfátyol, a tavirózsa, a tündérrózsa,
a rence. A sekélyebb részeken a gyökeres hínárok élnek, ezek közül legszebb
a tündérrózsa-hínár. Virágai látványos, színpompás csoportokat alkotnak
a nagy zöld levéltömegben. A partközeli sekély vizü részek látványos növényei
a nyilfű, a különös alakú vizilófark, az ágas békabuzogány, és a sárga
nőszirom.
A csatorna bal partja mentén a fűzekkel tarkított és náddal borított,
mélyfekvésű területen korábban a Duna magas vízállásakor még nyíltvizű
részek is voltak. Napjainkra az előrehaladott feltöltődés miatt már jó
részét beborította a gyékény és a nád. Itt található a Szigetköz egyik
legszínesebb értéke a Nádrét. A sűrű nád jó vadrejtő, és a fácán, az őz
a róka és a vaddisznó szívesen tartózkodik benne. Az öreg fák odúiban
költ a seregély, a szén- és kékcinege, az ágak között egerészölyv, a nádasban
a nádi énekesek serege fészkel.
Ott, ahol az év zömében vizenyős a terület a nádast magassástársulások,
ahol pedig gyakran feltör a talajvíz, mocsárrétek váltják fel, amelyet
nádfoltok, fűzfacsoportok és elszórva idősebb fűzek tesznek változatossá.
(szigetkoznet.hu)
