A Hernád-völgye, doronglétrahidak
a Róth-szakadékban (Felvidék)
A Sajó baloldali mellékfolyója, ered több forráspatakból
a Királyhegy csoportjának tövében, a fő Vikartóc község fölött, a másik (Bisztra) az Uplaszhegy alatt,
a harmadik Vernár mellett fakad. A három patak
eleintén K-, majd KDK-felé folyik többé-kevésbé készélesedő völgyben.
Káposztafalun alul gyönyörü sziklahasadékon tör keresztül, azután
az iglói lapályra lép ki s innen meglehetős tág völgyben K-felé
folyik. Margitfalutól kezdve, ahol a Göllnic folyót veszi fel,
regényes szépségü keskeny völgyön kanyarog egészen Abosig, ahol
a Szvinka ömlik belé. Itt iránya hirtelen D-ivé változik, völgye
lassankint tágul s Kassán alul, ahol gyors egymásutánban a Tarca,
Osva és Miszloka vizeit veszi fel, tágas völgylapállyá szélesedik,
melynek szélessége 4-8 km. A H. itt lassanként DDNy-felé kanyarodik
s ezen irányt megtartja torkolatáig, mely Sajó-Hidvégen alul.
Ónod közelében van. A H. alsó völgyét (Kassától lefelé) mellékvizeinek
sürü egymásutánja, ezeknek a főfolyóval való párhuzamos folyása
s többszörös bifurkáció jellemzi. Igy a Miszlokából, mely Szilvás-Apátin
alul ömlik a H.-ba, Miszloka községnél kiszakad a Szartos patak,
mely Miglécen alul a H. egy későbbi mellékvizével, a Szakálypatakkal
egyesül, amely ismét az Ida patak által a Bódvával jön kapcsolatba;
Koksó-Biksánál a H.-ból egy mellékág szakad ki, mely Zsdánynál
egyesül ismét vele. Szurdokokon alul a Kis-H. szakad ki az anyafolyóból,
mellyel csak 35 km.-nyi folyás után Kis-Kinizsnél találkozik ismét,
miután belőle (a Kis-H.-ból) a Bársonyospatak vált ki, mely csak
kevéssel a H.-nak a Sajóba való torkollása fölött önti vizét az
anyafolyóba. A baloldalon szintén több kisebb ág szakad ki a H.-ból
s a Sajónak egyik alsóbb mellékvize (a Szerencspatak) soká közvetlen
szomszédságában kanyarog. Ez a szövevényes hálózat és több folyó
vizkörnyékének egymásba való átmenetele a H. vizrendszerének különös
sajátossága. A H. egész hossza mintegy 190 km., tehát több mint
a Sajóé. Forrásának torkolatától
való távolsága 122 km.; folyása általában véve igen kanyargós,
felső részében rohamos, alsó részében lassubb, de itt sem hajózható
és tutaj is alig jár rajta. Egész esése 1014 m., forrástól Kassáig
916 m., innen torkolatáig 98., kilóméterenként átlag 5.26 m. Jelentékenyebb
mellékvizei balfelől a Szinye vagy Szvinka (Abosnál), a Tárca
(Alsó-Hutkánál), az Ósva (Zsadányál); jobbfelől a Göllnic (margitfalunál),
a Miszloka (Szilvás-Apátinál), a Szakály (Hidas-Németinél) és
a Mánta patak (Ongánál). A H. felső folyása (Kassáig) a Központi
Kárpátok és a Gömör-Szepesi Érchegység közt, alsó folyása ez utóbbi
és az Eperjes-Tokaji hegység közt képezi a határvonalat. V.ö.
Scholtz Albert, A H. és mellékvizeinek vidéke Iglótól Margitfelváig (Pallas)
Még több info:
Hoitsy György: Adatok a Hernád folyó halfaunájáról 1995-1996
/ XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 26. / Halászatfejlesztés,
Vol. 19.,pp. 143-149.
A Hernád a Sajó mellékfolyója, amely a Tiszába ömlik.
A folyó teljes hossza 286 km, magyarországi szakasza 118 km. Szlovákiában
az Alacsony-Tátrában Poprádtól D-re ered. A teljes vízgyűjtő területe
5436 km2, ebből 4300 km2 Szlovákiában van. A folyó a 118,4 fkm-nél
éri el a magyar határt s innen még 10,4 km-en szlovák-magyar határt
alkot. Nagyobb mellékfolyói: a Hnilec, a Svinka, az Olsava, Magyarországon
a Garadna. Csehszlovákiában 147,5 km hosszúságban hajózható WW-I és
II. vízen. Csodás tájakon haladhatunk, többek között Hrabusice-től
Cingov-ig terjedő 12,3 km hosszú Hernád-áttörésen és szűk völgyekben
Kassán keresztül a határig. 2 db keresztgát miatt M. Lodina felett
20 km-es állóvíz. A folyó vízgyűjtő területe nagy, de a csapadék eloszlása
miatt a folyó nem bővizű.
Magyarországon a folyómeder átlagos esése 55,7 cm/km, a víz átlagos
sebessége 6-2 km/h, átlagos mélysége 1-3 m, a meder szélessége 50-70
m. A part homokos, kavicspadokkal. A víz II. o. Hőmérséklete nyáron
20-22°C.
Az átemelések, a helyenként szűk, kanyargós folyómeder, valamint a
helyenkénti erős sodrás miatt a túra kezdőknek nem ajánlott.
A Hernád egyike Magyarország legszebb és legérdekesebb folyóinak.
A meder kanyargós, melyben sok zátony és sziget található. Az évente
változó, sok, egymás után következő szigetet slalomozva hol jobbról,
hol balról kell elkerülni, az erősebb sodrású ágban. Különösen magas
vízállásnál vadvíz jellegű a folyó.
A Hernád csak kajakkal és kenuval járható, evezős csónakkal nem. A
vizet négy keresztgát duzzasztja.
Ügyeljünk a belógó kompkötelekre. A folyó mentén a fkm adatok nincsenek
jelezve, de a hídlábakon meg vannak jelölve. A hidak, kompok, lezárások
közelében a fürdés tilos. Ezeken a helyeken és az átemelések után
elővigyázatosan kell haladni.
A mederbe sok sarkantyút, gátat, partvédő művet, valamint a szigetek
mellékágainak lezárására párhuzamműveket építettek be. Gyakran beszakadt
fákat találunk, szigetek, valamint zátonyok váltogatják egymást. Ezek,
valamint a régi hidak maradványai akadályokat, sokszor veszélyeket
okoznak.
Igen sok a szép kikötési és sátorozási hely. Ezeket a leírásban nem
jelöltük meg. A sátorozásra, a bevásárlásra, a horgászásra, a közlekedésre
és a környezetvédelemre vonatkozó tudnivalókat a Bodrognál ismertettük.
A Hernáddal párhuzamosan a két part közelében vasútvonal halad végig.
A túrát, ha vonattal utazunk, Hidasnémetinél, ha gépkocsival, akkor
Felsőkékednél érdemes elkezdeni.
A Felsökéked-Hidasnémeti közötti szakaszon való túrázást a Határőrség
Parancsnokságon Hidasnémetiben jelentsük be. A túrát Bócsig érdemes
tervezni, de megfelelő vízállás esetén a Sajón keresztül a Tiszáig
is eljuthatunk.
118,4 a Hernád eléri a magyar határt, a b. Magyarország,
a j. Csehszlovákia, ezt a partot ne közelítsük meg.
110,5 b. Hasdát-patak tork.
110,4 j. Kassai vasmű szennyvízleeresztő csat. tork.
109,2 b. ABAÚJVÁR (500) földvár, erődfalú ref. templom XIV. sz.-ból,
Csáky-kastély a XVIII. sz.-ból.
108,0 j. a csehszlovák határ vége, ettől kezdve mindkét part Magyarország.
105,6 a meder 1978-ban átszakadt, elhaladás a b. ágban. A folyó hossza
ezért 1,5 km-t rövidül, de ez a fkm-adatoknál nincs figyelembe véve.
103,6 komp alacsony kötéllel, j. jó táborhely.
102,1 b. Csenkó-patak tork. és ZSUJTA (300) gótikus ref. templom a
XV. sz.-ból.
100,6 j. a Szartos- ülepitőcsatorna torkolata.
99,5 a meder 1975-ben átszakadt. Óvatosan haladjunk!
97,4 j. Szartos-patak zsilipes tork.
97,2 közúti híd j. HIDASNÉMETI (1400), R., él., határállomás, vasúttal
utazók itt kezdjék a túrát (2 km a táborhely).
97,0 j. vízmérce (-64/+410 cm) kifeszített drótkötéllel.
96,6 vasúti híd.
93,3 j. Bársonyos csatorna kiág.
93,2 Hernádszurdoki keresztgát j. jó táborhely. gö. 18 ágy (KÖVIZIG
Miskolc) és viztisztaságmérő állomás.
Átemelés a j. parton 100 m. A gátkapun az átevezés szigorúan tilos!
Kevés és gyors víz zúdul át, alatta vízhenger és hullámtörő oszlopok.
89,3 a meder a kavicsbányán keresztül átszakadt. Figyelmes elhaladás
a j. ágban!
86,4 b. Gönci-patak tork.
83,8 j. Garadna tork.
80,7 közúti híd.
80,4 a régi közúti híd fapillérei a vízben vannak. Nem mindig látszanak,
óvatosan haladjunk.
79,7 b. 300 m VIZSOLY (1200), R., XIII. sz.-i ref. templom, a XVI.
sz. végén itt nyomtatták Károli Gáspár által fordított "Vizsolyi
Bibliát". Egy eredeti példány megtekinthető a ref. lelkészlakban.
74,0 komp, balra látszik a közeli Boldogkő vára (1/2 napos program)
és a távolban a Regéci vár romjai. Itt halad át az Országos Kéktúra
útvonala.
73,6 b. 400 m HERNÁDCÉCE (400). A víz lelassul, gazdag állat- és madárvilág
látható.
66,2 b. ág elején duzzasztómű, elhaladás a j. ágban 40-50 m-t és a
b. oldalon a szigeten keresztül 60 m-t kell átemelni a b. ágba a duzzasztógát
alá (Id. a vázlatot). Továbbhaladásnál vigyázzunk!
66,0 villamostávvezeték-átfeszités.
65,5 közúti híd j. és b. GIBÁRT (Encs része), R., él.
62,2 gyaloghídmaradvány!
61,4 j. Kis-Hernád tork. b. HERNÁDBUD (200).
60,2 zúgó! Elhaladás óvatosan a b. oldalon!
59,0 közúti híd, b. büfé, PERE (600), R. Templom a dombtetőn, j. 1,3
km HERNÁDSZENTANDRÁS (400), földcsuszamlások helye látható, a víz
lelassul.
54,6 j.ág elején duzzasztómű ,elhaladás a b. ágban 30-50 m-t és a
j. partról átemelés a szigeten a j. ágba 50 m-t (Id. a vázlatot)
53,8 komp, b. FELSÖDOBSZA (1100) R., él.
51,0 j. Kís-Hernád tork.
50,0 közúti híd és vízmérce, j. 500 m KISKINIZS (400), b. 600 m HERNÁDKÉRCS
(400).
48,1 b. NAGYKINIZS (500) fa harangláb 1800-ból, barokk ref. templom
1760-ból. Ezután szétterül a meder, alacsonyabb a víz.
46,2 b. SZENTISTVÁNBAKSA (400).
36,9 b. 2 km ALSÓDOBSZA (500).
30,4 gyalogrév, j. ÓCSANÁLOS, él.
29,6 b. ÚJCSANÁLOS (800) 3 km.
29,4 j. Vadász-patak tork.
24,4 közúti híd 1988-ban összeomlott, lebontva. j. Vízmérce (0/ +
400 cm). b. GESZTELY (3000), R., él
23,9 villamostávvezeték-átfeszités.
23 közúti híd.
21,9 b. HERNÁDLAK (900). Nagy ívek és lassuló víz.
21,3 gyalogrév, j. BELEGRÁD.
19,2 b. HERNÁDNÉMETI (3500), R.
17,3 b. kikötési lehetőség Hernádnémetiben.
14,7 vasúti híd, j. vízmérce.
14,0 b. a túra egyik befejező helye, vá. a sporttelepen keresztül
900 m, kapuja nyitva. R.
13,6 Bócsi duzzasztómű, a Hernádon való továbbevezéskor j. átemelés
50 m, b. 65 m, ha nincs elég víz, akkor az üzemvízcsatornába b. átemelés
80 m (Id. a vázlatot). Ehhez előzetes engedély nem szükséges. Az üzemvizcsatorna
felvíze 7,3 km, a kesznyéteni erőműnél átemelés 150 m, alvízi csatorna
2,5 km, amely a Sajóba torkollik. Üzemidőben a víz magas, az alacsony
hidak alatt nem lehet elférni.
13,3 villamos távvezeték átfeszítése.
12,1 közúti híd j. és b. BÖCS (2400), R., él.
11,0 j. Bársonyos csatorna tork.
6,4 b. BERZÉK (1000).
1,9 b. SAJÓHIDVÉG (1100), R.
0,0 Hernád torkolata a Sajóba a 31 fkm-nél. A leírást folytatjuk azok
részére, akik a Tiszáig kívánnak evezni.
A Sajó szennyezett víz, IV. o.
31,0 b. Hernád torkolata.
29,9 villamostávvezeték-átfeszítés.
29,5 komp.
29,1 b. KÖRÖM (1100). Döry-kastély 1730-ból.
27,5 j. Hejó-Szarda-csatorna tork.
26,0 j. NAGYCSÉCS (900).
22,0 komp.
21,6 gyalogrév.
20,9 b. GIRINCS (1000).
19,6 b. KISCSÉCS (180).
16,0 j. SAJÓÖRÖS (750) védett törökmogyorófa.
10,5 közúti híd b. KESZNYÉTEN 1800 R. él.
9,4 b. kesznyéteni erőműcsat. tork.
9,3 b. Takta csatorna tork. Innen magas gátak között folyik a Sajó,
nincs táborozóhely.
4,2 villamostávvezeték-átfeszítés.
0,9 b. Inérháti-csatorna tork., gö., 5 ágy, (KÖVIZIG Miskolc).
0,0 a Sajó torkolata a Tiszába a 492,4 fkm-nél.