Tiszavirág Camping és Vendégház, TokajA Keleti- és a Nyugati-főcsatornában a halfajok száma a Tisza közelségének következtében, valamint a kiváló vízminőség hatására igen magas, összesen 42 faj előfordulásáról van tudomásunk. A két csatorna teljes szakasza a dévér szinttájhoz tartozik, így domináns fajai is ezek közül kerülnek ki. A két csatorna halfaunájában kisebb számban előfordulnak reofil és stagnofil elemek is. A KFCS halfaunája gazdagabb, ami a speciális élőhely igényű fajok jelenlétében mutatkozik meg. Ilyen a reofil márna (Barbus barbus), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), paduc (Chondrostoma nasus), magyar bucó (Zingel zingel) és kősüllő (Stizostedion volgense), valamint a stagnofil lápi póc (Umbra krameri), széles kárász (Carassius carassius) és réti csík (Misgurnus fossilis). A fajok lelőhelyeként E vízfolyások kiegyenlített hidrobiológiai viszonyaik és jó vízminőségük révén az egyre szennyezettebb folyókból kiszoruló érzékeny, természetvédelmi szempontból értékes fajok menedékhelyeivé válhatnak.
January 24, 2006
pl. csuka, ponty, amur, harcsa, süllő, balin, márna, szilvaorrú keszeg, paduc, magyar bucó, kősüllő, lápi póc, széles kárász, réti csík, bodorka, karika-, vörösszárnyú keszeg, dévér-, bagolykeszeg, ezüstkárász, busa, amur, compó, harcsa (hajdúnánás-tedeji híd alatti mély részen sok!), balin , fenékjáró küllő
F e l n ő t t |
I f j ú s á g i |
|||||||
Vízterület |
éves |
heti |
2 napos |
napi |
éves |
heti |
2 napos |
napi |
Keleti-főcsatorna (Szabolcs m-i szakasza) |
10000 |
3000 |
- |
1000 |
5000 |
1500 |
- |
500 |
Keleti-főcsatorna a Tiszántúl vízkészlet gazdálkodási problémáinak enyhítésére létrehozott rendszer része. Tervei már a század 30-as éveiben elkészültek, teljes hosszának átadására azonban csak 1956-ban került sor. Az Alföldet észak-déli irányban átszelő csatorna a Tiszából Tiszalöknél kiágazva, 98 km megtétele után Bakonszegnél a Kállóba, azon keresztül a Hortobágy-Berettyóba, végső soron a Tiszába torkollik. A Tiszalöki Duzzasztómű hatására vizét a Tiszából gravitációsan nyeri. A meder vízmélysége 3-4 m között változik, szélessége kb. 25-30 méter. A Keleti-főcsatorna a kiemelt fontosságú ivóvízbázisok közé tartozik, a balmazújvárosi vízkivételi művön keresztül - részben - innen kapja ivóvizét az ország második legnagyobb városa Debrecen, valamint jónéhány környékbeli kisebb település. A főcsatornából Tiszavasvári magasságában ágazik ki az Alföld másik jelentős csatornája, a Nyugati-főcsatorna.
Az ország egyik legnagyobb csatornája, vízhozama különösen
a nyári időszakban igen jelentős. Számos halastó is létesült melette,
Tiszavasvárinál, Hajdúnánásnál, Pródnál, Balmazújvárosnál (Virágoskút).
Szerencsére az a tény, hogy a Keleti ivóvízbázis is, és ráadásul a
Tiszától szükség esetén lezárható, a szennyezések valószínűségét nagyon
lecsökkenti. A júliusi, augusztusi kánikulában az algavirágzás azért
képes alaposan elcsúfítani a vizet.
A meder agyagos, a partok felé egyre több lerakódott iszappal. Átlagos
mélysége 3-4 m, de helyenként lehetnek 6-7 m-es gödrök is.
A víz nyár kivételével szelíden folyik, ideális a finom szerelékes úsztatáshoz. Ezt egyre többen ismerik fel, sok hosszú spiccbotos, bolognais srácot látni a partokon, a kétbotos fenekezősök száma csökken. Nyáron gyorsabban áramlik a viz, ilyenkor nehezebb szerelékkel erősen visszatartva űzhető az előbbi módszer, vagy a nádöblök szélében lelassuló vizet, esetleg a hirtelen mélyülő, széles szakaszokat érdemes felkeresni, ott valamivel lassúbb. A Tisza áradásaikor nagyon zavaros a víz, de a helybeliek szerint, ha 10 centire le lehet látni, akkor már jól eszik a hal.
