Üdvözöljük a Fischinfo honlapján!

Kurca (Felső-Kurca, a Hármas-Köröstől - Berki zsilipig)
Kezelő:	Szentesi HE	A belvízrendszer területe a Tisza és a Hármas-Körös bal partján Tisza völgy déli részén fekszik. A múlt századi folyószabályozásig a vidék nagy része valóságos árterület volt, melyet az elhagyott ősi folyómedrek és erek ( Veker - ér, Mágocs - ér, Ludas - ér, Tőke - ér ) hálóztak be, ezek az erek "élőn" kapcsolódtak a Hármas-Köröshöz és a Tiszához. A lefolyástalan területeken kiterjedt mocsarak és nedves rétek terültek el, melyek a manapság ritka és veszélyeztetett élőlényeknek adtak életteret. Ezek a szabályozás után rövid idő alatt megszűntek és az életteret nem biztosítván tovább az ilyen körülményeket igénylő élőlények eltűntek. A vízgyűjtő terület A teljes vízgyűjtő terület nagysága, mint már említettem, 1135,3 km2, ebből 853,4 km2 mélyártéri rész és 281,6 km2 fennsíki rész. A belvízrendszer területe hét belvízöblözetre oszlik, úgymint: Ludaséri, Kórógyéri, Kéktói, Mágocséri, Vekeréri, Alsóréti, Kurcai. Rendeltetés A Kurca főcsatorna teljes vízgyűjtő területe 1 135,3 km2, melyből az öblözetek főgyűjtői által összegyűjtött vizeket fogadja és gravitációsan vezetheti le a Tisza bal part árvédelmi töltés 52+335 szelvényében lévő Kurca toroki zsilipen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna teljes hossza 39,359 km, mely a Hármas-Körös torkolatától indul és Mindszentig tart. A befogadó Tisza folyó magas vízállása esetén a vizek elvezetését a Szentesi és Mindszenti szivattyútelepek biztosítják. A telepek összkapacitása 16,1 m3/sec. A Kurca 0+000 - 39+359 szelvények között 39,359 km hosszban kettős hasznosítású azaz öntözővizet biztosít a térség mezőgazdasági gazdálkodóinak, az 5,0 m3/ sec kapacitású a Felsőkurcai vízkivétel igény szerinti üzemeltetésével. .
Víztípus:	folyó
Terület (ha)	24,7
Átlagmélység (m):	-
Fenékviszonyok:	-
Akadók:	-
Növényzet:	sás-nád, vízben hínár

Halak:	ponty, csuka, amur, süllő, harcsa, balin, compó, keszegfélék
Rekordok (kg):	-
Telepítések:	-

Szabályok:	OHR
Horgászidőszak:	0-24h
Fogható mennyiség:	2p+3más nemes+5kg egyéb
Csónakhasználat:	-

Jegyárak:	napijegy 2000Ft
Jegyváltás:	Szentes: Szentesi HE, horgászboltok

Info:	63/313031, 30/2558036
Történet A Kurcáról az első oklevél 1075-ben I. Géza királyunktól maradt fenn, amikor a Szent Benedekrendi barátoknak adományozta a Curicea folyót, amely a mi Kurca folyónk is egyben. Az a szó, hogy Curicea a szláv kűrica szóhoz igen hasonlatos, mely ezen nyelvcsaládban jércét, tyúkot jelent. A Keleti szlávoktól lakott területen hat folyót hívnak Kuriciának. A fent említett oklevélben I.Géza a Kurca vámját garamszentbenedeki apátságnak adta. (Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza) Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei című könyvében a következőket olvashatjuk a Kurca eredetéről, történetéről: A Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. A folyó élővíz korában Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt:"... a hajókon Szentesről Nagyváradra jártak, onnan, ölfát, sót, gyümölcsöt és más egyebet szállítottak." A Kurca folyó néveredetéről a Petrák krónika is igen sok helyen és igen sok féle változatban megemlékezik. Szembeötlő, hogy bármelyik változatot is nézzük, ( Pl.: Csák Lajos-féle, Gólya Pál-féle, Polgár István-féle változat) az alapjuk ugyanaz mégpedig a következő: A Kurca régebben az Amád, vagy Almád nevet viselte, s a Kurca nevet a török időben kapta. Erről egy történet is fennmaradt, mely így szól: Egy töröknek a fia, vagy a felesége belefulladt a Kurcába. A török úszni nem tudván a partról kétségbe esve kiabálta családtagja nevét: - Kurca-Kurca. Ezt a túl parton leselkedő magyarok hallották és a szájhagyományok útján fennmaradt.