Üdvözöljük a Fischinfo honlapján!

Budapesten már Csepelnél a csőhídi szakasz is kedvelt napijegyes (és verseny) pálya de az ág másik végén makádnál is sokan horgásznak, akárcsk az egész szakaszon
végig. Mellékágai: A Duna-ág fővárosi szakaszán, a XXIII. Kerületben található, a 49,0-51,0 fkm között a Molnár- szigeti mellékág.
Az 1500m hosszú Czuczor-sziget mellékága Szigetszentmiklós város északi részén a jobb oldali mederszélen található.
A Taksonyi-holtág 2200m hosszú, déli végén kapcsolatban van a Dunával. A Szigetbecsei-holtág az ág jobb partján található, a a Dömsödi- a balban, ez utóbbi 6500 méter hosszú. A legalsó mellékág a Rózsa-szigetnél található, itt akár 5m mély is lehet a víz, ez az ország egyik leghíresebb horgászhelye!
A szövetség kezelésébe tartoznak még a RSD csatornái is, többek között a Duna-Tisza-csatorna, a Duna-völgyifőcsatorna felső szakasza, a Harmincas-csatorna pest
megyei szakasza, az Északi-övcsatorna (Dömsödi-övcsatorna), valamint ezekhez kapcsolódó kisebb csatornák.

A szövetség tagegyesületei:
23.sz.Áll.Ép.Vállalat HE, B.K.V. HE, Műszaki Egyetem HE, B.S.E HE, Bp-i&P.m-i Vizügyi Dolg.HE, Bugyi HE, Csepel HE, Csepel-Sziget HE, Délpesti HE, Dolg. Sztmiklósi HE, Dömsödi HE, Föv.Csat. Müvek HE, GANZ HE, Gázművek HE, Herman Ottó HE, Kinizsi HE, Mávag HE, Molnársziget HE, BM HE, Vízügyi Dolgozók "Vásárhelyi Pál" HE, Növényvéd. HE, Országházi HE, Petőfi HE, Postás HE, Ráckevei HE, Szigetbecsei HE, Vegyesüzemi HE, Villamosgép HE, Neptun HE

Halak

A Ráckevei (Soroksári)- Duna az ország egyik legintenzívebben halasított vízterülete. Az állandó horgászati területi engedéllyel rendelkezők száma közel 30 ezer fő. Az évenként elvégzett haltelepítés során elsősorban pontyot, süllőt és más nemes halakat telepítenek. A halfajok száma mintegy 40, a védett halfajoké 9.

Természeti értékek

Az R/S/D természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeket nád, gyékény, harmatkása, tavikáka vagy más mocsári, illetőleg vízparti növények alkotnak. A vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van. A vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok élőhelyei (orchidea-félék, tőzegmoha-fajok) és ritka, védett állatfajoknak (törpegémek, pettyes és kis vízicsibék, cigányrécék, stb.) is menedéket nyújtanak.

Az úszólápok Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében találhatók. Fennmaradásukat az 1979-ben kihirdetett védettségi határozat is elősegítheti. A természetvédelmi védettség összességében mintegy 160 hektárra terjed ki.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna mai formáját az 1910-1926 évek között végrehajtott folyócsatornázás következtében nyerte el. Ezt megelőzően a Gellérthegy fölötti szakaszon a Duna-meder szélessége 300 m volt. A hegy alatt minden átmenet nélkül 1000 m-re szélesedett ki és szakadt két ágra: a budafokira és a soroksárira. Bár kisebb-nagyobb árvízvédelmi töltéseket már akkoriban is építettek elődeink, de maga a folyómeder szabályozatlan volt.

Az 1960-as évek elejétől - elsősorban fővárosi igények kielégítésére - megkezdődött az R/S/D vízparti sávjainak, szigeteinek felparcellázása és értékesítése. A Duna-ág közvetlen környezetének mai arculatát is döntően ez határozza meg.

1997-ben az EU támogatásával készült el - a PHARE program keretében - a Duna-ág vízminőségjavító projektje.