- Felsőkerepeci-tó
Szinyák-hegység (Polyana-Szinyák), a Vihorlát-Gutin hegység egyik tagja, Ny-i része (a Polyána) a
Sztára és Ung folyók völgyei közt terül szét, gerince Ny-ról K.
felé húzódó, kissé ívelt hegyhát, melynek legnagyobb magassága
978 m. (Makovica). A Viznice patak völgye által jelölt
mélyedésen túl K. felé egészen a Latorca és Nagy-Pinye völgyéig
a Szinyák csoportja emelkedik, DNy-ról ÉK. felé húzódó rövid,
szélesre terülő gerinccel; legmagasabb hegyei a Dünanka (1014
m.) és Pleska (992 m.). A Sz. túlnyomólag trachitból épül
fel.
Vihorlát A V.-Gutin trachithegylánc legnyugatibb tagja. A V. csoportja a Laborc, Ciroka, Ublya és Ung
völgyei közt terül el s D. felé a nagy magyar alföldre néz; két
fő láncolatból áll. Az egyik a Laborc völgyénél, Barkó és Nagy-
Mihály közt emelkedik fel s KÉK-i irányt követ egészen a
Szinnai-kőig, illetve a Nezsabecig, ahol hirtelen D. felé
kanyarodik. Ezt a hosszu gerincet a váraljai hágó (473 m.)
választja el a V. másik láncolatától, mely az Ublya és Ung
völgyei mentén Ublya községtől egyenesen D. felé húzódik Ungvár
városáig. Az első hegylánc e szerint derékszöglet alatt van
megtörve és főbb csúcsai: a Laborc partján emelkedő Cserna hora
(552 m.), a Kioviszko (823 m.), a Penjazsnik (742 m.), V. (1074
m.), Motorogun (1019 m.), Szinnai kő (1007 m.), Nezsabec (1027
m.); a D. felőli hajlatban a Fetkuv (982 m.) és Roh (897 m.). A
hegylánc kanyarulata által körülzárt kráterkatlanban 618 m.
magasságban (a Szinnai kő D-i oldalán) szép tengerszem van,
melynek vize a remetei völgybe folyik le. A V. másik része
egyenesen D. felé csapó hosszgerinc, melynek főbb csúcsai: a
Holica (986 m.) és Propicsni (1026 m.). A V. általában véve
egységes, tömeges hegység, meglehetős meredek, hatalmas
sziklacsoportoktól tarkított hegyoldalakkal. Kiterjedt
erdőségek borítják. Az egész hegységet trachitképletek
alkotják, melyek É. felé az eocén és neokómi homokkövekhez
csatlakoznak; D. felől neogén képződmények szegélyezik. A
hegységen keresztül csak a szobránc-ublyai törvényhatósági út
vezet (a váraljai hágón át), mely a V. két része közt a határt
jelöli. A V. szebb helyein a magyar Kárpát-egyesület keleti
osztálya menedékházakat épített és igy hozzáférhetővé tette a
turisták részére.
|
|
