Nógrád leírása

Nógrád megye relatíve kis mérete ellenére egy roppant színes, változatos hely. Kisebb régiókat köt össze, eltérő tájegységeket és főként hegyeket-völgyeket, folyó- és állóvizeket, nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket érint, vagy foglal magában. Bár nagy részét az inkább dimbes-dombos, semmint hegyes Cserhát uralja, oly roppant színes vidéket kanyarítani, melyet a megyehatár rajzol körül nem is lehetett volna jobban.
Nyugaton a Börzsöny és a Hegyhát vonulatai nyúlnak be, északról pedig az országhatáron az Ipoly surran, valamint a Karancs-Medves magasodik. Egy kis kunkor észak-kelet felé, hogy a Tarnával is kapcsolata legyen, s így a Heves-Borsodi dombság sem idegen tőle. Ettől délebbre a Mátra egy jelentős, északi része terpeszkedik befelé a megyehatáron túlról.
A Cserhátalja a dél-keleti kanyart tölti ki, a megye középső részén pedig maga a Cserhát foglal helyet, mely a déli táj dombjait is magának tudhatja.

Közlekedés

A megye a (2/A)-2-es útról és a 21-es útról érhető el dél felől, ezek a fő ütőerei is a közlekedésnek. Keletről a 23-as út éri el a Mátra felől. A két szélső főutat az északon, Salgótarján és Rétság között futó 22-es út köti össze.

Természetesen kisebb utak is visznek a megyébe, így az M3-as felől Palotás felé haladó, a Galga mellett a megye közepe felé haladó, vagy az Ózd irányából az országhatár mellett fekvő út, mely Cereden át vezet Salgótarjánig.

A megye belsejében húzódó (változó minőségű!) kisebb utakon is lehet közlekedni, ez esetben a Cserhát pompás lankáiban gyönyörködhet az utazó.

Tájékozódás

A megye horgászvizeinek többsége részletes, fényképes-térképes adatlapon mutatkozik be. Ezen vizek mindegyikén szívesen látott vendég a napijegyes horgász, azonban mindenhol be kell tartani a helyi szabályokat, melyekről az adatlapokon, ill. helyben szerezhető tájékoztatás.

Néhány horgászvíz csak minimális adatokkal szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogadják a vendéghorgászokat. Ha valaki ezekre a vizekre szeretne ellátogatni, feltétlenül vegye fel a kapcsolatot a megadott személlyel, hogy naprakész információkhoz juthasson.

Változatos vizek

Az Ipoly mellett a Zagyva tekinthető komolyabb folyónak, de Nógrádban ered a Galga és a Tarna is, sőt számos patakot is találunk.
Sok az állóvíz is: a nyugati Diósjenői- és Tolmácsi-tótól a keleti Mátraterenyei-tóig. Az északi Komravölgyi-víztárzótól, vagy a Ceredi-tótól a délebbi Palotási-víztározóig. A híres Maconkai-víztározó és a magáról ritkábban hallató Hasznosi-víztározó is nógrádi. Miként az aprócska Cserhátsurányi-tó, és a nem sokkal nagyobb Etesi-tó, vagy Nagybátonyi-tó is. A kavicsbányából született Ludányhalászi- és Szécsényi- tavak az Ipoly mentén fekszenek, a ludányhalászi Öreg-tó egykori holtág. Bányászkodás eredményei a Mátraterenyei-tavak A Bánki-tó félig fürdőhely, a salgótarjáni Tóstrand ugyancsak, ám a legtöbb állóvizet természetes, szép környezetben találjuk, mint pl. a Varsány-Tábpusztai-víztározót, vagy a fiatal Rézparti-víztározót.